61 cikk rendezése:
1. cikk / 61 Örökös üzletrészének a visszavásárlása és bevonása
Kérdés: Társaságunk egyik tagja 2022. évben elhunyt, tulajdoni részesedése a jegyzett tőkéhez viszonyítva 20%-os volt. A hagyatéki eljárásban társaságunk nyilatkozott a közjegyzőnek, és az örökössel egyeztetve a saját tőkére vetített értéket, azaz 203.266 E Ft értéket adtunk meg. Így elhunyt tagtársunk ezen az értéken örökölte meg az üzletrészt. Mivel az örökös nem volt érintett abban az üzleti tevékenységben, amelyet társaságunk végez, ezért felajánlotta azt megvételre a társaságnak. Az egyeztetéseket követően a társaság a jegyzett tőkén felül rendelkezésre álló vagyon terhére megvásárolta az örökös üzletrészét 100.000 E Ft vételáron. Most azt tervezi a társaságunk, hogy a megvásárolt üzletrészt bevonja, majd a bevonást követően a tagok - egymás közötti tulajdoni részesedésük arányában - a tőkét megemelik új törzsbetét befizetésével annak érdekében, hogy a tőkeminimum (3000 E Ft) biztosított legyen. Ismereteink szerint az eszközoldalon a megvásárolt üzletrészt kivezetjük a könyvekből, míg forrásoldalon a jegyzett tőkét a megvásárolt üzletrész névértékével csökkentjük, míg a fennmaradó összeggel az eredménytartalék csökken. A tagok, illetve a társaság tekintetében bármiféle adózási kötelezettség felmerül-e az üzletrész bevonása kapcsán?
2. cikk / 61 Értékpapírok árfolyam-különbözete
Kérdés: Gazdasági társaságként októberben értékpapírt vásároltunk, amit a 3. számlaosztályban tartunk nyilván. December 31-én a felgyűlt kamatot/hozamot az értékpapírszámla-kivonaton látjuk, de ez az összeg csak eladás esetén realizálódik. Milyen könyvelési tételeket kell könyvelni az év végi záráshoz kapcsolódóan?
3. cikk / 61 Részesedés értékesítése, fizetés több részletben
Kérdés: Belföldi gazdasági társaság ("A") birtokolja egy másik belföldi gazdasági társaság ("B") részesedéseinek egy részét, egy külföldi befektető ("C") mellett. "C" társaság folyamatosan növelni kívánja a "B"-ben lévő részesedését, ezért kötött egy üzletrész-adásvételi szerződést "A"-val, a "B"-ben lévő részesedésének egy részére. A vételár (mely X+Y) megállapítása és kifizetése az alábbiak szerint történt: X részösszeg két részletben (2022 és 2023) kerül megfizetésre, Y részösszeg több részletben (szintén két, későbbi üzleti év alatt), de a feltételek teljesülése esetén kerül megfizetésre. Megítélésünk szerint, mivel a kérdéses üzletrészek 2022-ben szállnak át a cégnyilvántartás szerint is "C"-re, az ügylet eredményét 2022-ben kell elszámolnia a társaságnak, függetlenül az egyik részlet következő évi megfizetésétől. Helyesen járunk el? A kérdés a feltételhez kötött Y vételárrészlet(ek) kifizetéseihez kapcsolódik: ha kivezetjük a könyvekből 2022-ben az eladott részesedést, az eredményt elszámoljuk, a későbbiekben befolyó vételárrészleteket (a feltételek egészének vagy részleteinek teljesülése esetén) miként kell elszámolni (esetleg egyéb bevétel)?
4. cikk / 61 Devizás követelés beszámítása forinttartozásba
Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
5. cikk / 61 Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?
Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
6. cikk / 61 USD-ért vásárolt részesedés nyilvántartása
Kérdés: Az adott belföldi társaság forintban vezeti a könyvelését. Ez a társaság 2021-ben egy külföldi társaságban fennálló részesedést vásárolt 600.000 USD-ért (a bekerülési érték devizában az anyavállalatnál), és így annak 100%-os anyavállalatává vált. Amegvásárolt részesedés névértéke, euróban meghatározott jegyzett tőkéje 10.000 euró. Az Szt. szerint a külföldi pénzértéken kifejezett részesedések értékét a mérlegfordulónapi választott árfolyamon számított forintértékre kell átértékelni az üzleti év végén. Emellett egy részesedés devizás tételnek történő minősítését az határozza meg, hogy a részesedés névértéke milyen pénznemben van meghatározva. Hogyan kell meghatározni a részesedés év végi forintértékét az adott körülmények ismeretében? 10.000 eurót kell átszámítani a fordulónapi árfolyammal, és egy nagy összegű árfolyamveszteséget elszámolni? Amennyiben igen, ez nem sérti a megbízható és valós kép követelményét a 2021. évi beszámoló tekintetében?
7. cikk / 61 Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása
Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]
8. cikk / 61 Üzletrész-visszavásárlás, majd -bevonás
Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?
9. cikk / 61 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: A kft. a 2020. évben értékesítette egy másik kft. részére egy harmadik kft.-ben lévő üzletrészét, amely harmadik kft.-ben mind az eladó, mind a vevő egyébként is tulajdonos. Az értékesítés során többéves részletfizetésben állapodtak meg. Az első részlet kifizetése 2020-ban megtörtént, a további részletek kifizetésének időpontja más gazdasági események megvalósulásához kötött. Az üzletrész-értékesítés cégbírósági átvezetése megtörtént. Milyen módon (mely években) kell az eladónak a képződött árfolyamnyereséget szerepeltetnie a könyveiben, illetve melyik évben képződik az ügylethez kapcsolódóan társaságiadó-fizetési kötelezettség?
10. cikk / 61 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
