Közigazgatási díj elszámolása

Kérdés: Ügyfelünk egy gazdasági társaság, amely a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 35. § (9) bekezdése alapján a filmforgatás engedélyezésére vonatkozó, e fejezetben meghatározott ügyek tekintetében hatósági jogkör gyakorlására jogosult. A társaság fő tevékenysége az alapító okiratban ennek megfelelően "8411 '08 Általános közigazgatás". A fenti tevékenység végzése kapcsán a társaságot a 2004. évi II. törvény 35. § (7) bekezdése alapján igazgatási szolgáltatási díj illeti meg. A társaság ezen a jogcímen számlát állít ki, mely az Áfa-tv. 7. § (2) bekezdése alapján közhatalmi tevékenységnek minősül, nem eredményez adóalanyiságot. A társaság csak ezt a tevékenységet látja el, a befolyó igazgatási szolgáltatási díj jelenti a költségei egy részének forrását. A fennmaradó költségei támogatásból finanszírozottak. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a társaságot megillető igazgatási szolgáltatási díj a számviteli törvény alapján a 72. § (1) bekezdés értelmében – nem egyéb bevételnek, hanem – értékesítés nettó árbevételének minősül? Ezzel együtt alapját képezi-e az iparűzési adónak?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdése értelmében pedig az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...az evaalanyiság megszűnésekor a nyitómérlegben kimutatott bekerülési értékének az evaalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;– az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...akár más okból szűnik meg a kivaalanyiság, a megszűnéssel lezárul a vállalkozás adóéve, és új adóév kezdődik. A lezárt kivás üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) általános szabályai szerint beszámolót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Beszámoló kivaalanyiság megszűnésekor

Kérdés: Egy kft. kivaalanyisága 2014. év közben megszűnik NAV-határozat alapján átalakulás miatt, mivel egy másik gazdasági társaság beleolvad. Kell-e a megmaradó (befogadó) kft.-nek a kiva­alanyiság megszűnése miatt éves beszámolót készíteni január 1-jétől a kivaalanyiság megszűnése időpontjáig, illetve majd egy másik beszámolót az azt követő naptól 12. 31-ig szóló időszakra, ha egyébként ő naptári évtől eltérő üzleti évet nem választott?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség szempontjából figyelembe kell venni a kivatörvény rendelkezését, azaz a kivaalanyiság megszűnése napjával lezárul egy üzleti év, és e napot mérlegfordulónapnak tekintve kell beszámolót készteni, függetlenül attól, hogy az Szt. 11. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...(ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.Az Szt. hatálya alá visszakerülő társaság első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy az Szt. hatálya alá visszatérve először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni.A számviteli törvény hatálya alá visszakerülő társaság első üzleti évi beszámolójának kiegészítő mellékletében utalni kell arra, hogy az Szt. hatálya alá visszatérve először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Értékcsökkenés visszatérés után (eva)

Kérdés: A bt. 2009. január 1-jétől visszakerült a számviteli törvény hatálya alá, nyitó mérleget készít. Az eszközök között szerepel egy nyomtató, amelynek az Szt. hatálya alóli kikerüléskor a könyv szerinti nettó értéke 10 ezer forint volt, a társaságiadó-alapnál 0 Ft. A 2009. évi nyitó mérlegben piaci értéken 20 ezer forinttal szerepel. Mi lesz a 2009. évi számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés alapja?
Részlet a válaszából: […] ...az adóalanyiságmegszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiságkeletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatottbekerülési értéket meghaladó részét. Ez az adott esetben 20 és 10 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Eva előtti és evás eredménytartalék kifizetése

Kérdés: Egy betéti társaság 2005-2007. évek között evaalanyként a számviteli törvény hatálya alatt tevékenykedett. Az evába lépést megelőzően rendelkezett pozitív eredménytartalékkal. Evás évei alatt is pozitív adózott eredménye volt 2 évben, 2007-ben viszont már az adózott eredménye és a mérleg szerinti eredménye is negatív volt. Ezért 2008-ban kijelentkezett az eva hatálya alól. A társaság 2008. évi beszámolója elfogadásakor osztalékfizetésről dönt, ahol a korábbi évek eredménytartalékát is be kívánja vonni az osztalékfizetésbe a tárgyévi adózott eredmény kifizetésén felül. Az evára áttérést megelőző évekből 4 millió forint eredménytartalékot tart nyilván, 2005-ben és 2006-ban – evás éveiben – 5 millió forintot helyezett eredménytartalékba. 2007. évi mérleg szerinti eredménye mínusz 1,2 millió forint volt, melyet szintén átvezetett az eredménytartalékba. Így tehát jelenlegi eredménytartaléka 7,8 millió forint, ezt akarja kifizetni teljes összegében osztalékként. A magánszemély tulajdonosoknál hogyan adózik majd a kifizetni kívánt osztalék a fentiek ismeretében?
Részlet a válaszából: […] ...(osztalékelőlegből) származójövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszakaalatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott sajáttőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (10) bekezdése szerint, ha a jogiszemély, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adóalanyisága az adóévetkövető üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagijogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Eva-tv. hatálya alóli kilépés

Kérdés: Év közben az evakörből kilépő, a számviteli törvény hatálya alá tartozó társas vállalkozás hogyan tesz eleget éves beszámolási kötelezettségének? Elegendő-e, ha csak év végén készít mérleget és eredménykimutatást?
Részlet a válaszából: […] ...belül elkészíteni, letétbehelyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az evaalanyiság megszűnéséneknapjáig terjedő időszak egy üzleti évnek minősül. Az evaalanyiság megszűnésének napjával mintmérlegfordulónappal való beszámolókészítést egyrészt indokolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
2