8 talált cikk az adóhiány , áru , üzleti év kifejezésre

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor – tapasztalatunk szerint – közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?

Kérdés:

Társaságunk 2012-ben a 2009-2010. évekre utólagos adómegállapítást kapott a NAV ellenőrzése során. Az adóhiányt befizettük. Könyvvizsgálóval egyeztetve 2012-re könyveltük, ráfordításként elszámolható adóról van szó, annak összegével növeltük a társaságiadó-alapot. A vonatkozó évekre társaságiadó-önellenőrzésnek van-e helye az adózó javára, mivel 2009-2010. években nem szerepel a ráfordítások között?

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?

Kérdés: A társaság hő- és villamos energiát termel, amelyhez villamos és gázenergiát vásárol. Nem alanya az energiaadónak. Utólag azonban kiderült, hogy a vásárolt energia után felszámított energiaadót visszaigényelheti a VPOP-től. Több évet érint az adó visszaigénylése, és jelentős összegű. Az energiaadó kiutalása 2009-ben megtörtént, és a 2004-2008. éveket érinti. Kell-e emiatt önellenőrizni a korábbi évek társaságiadó-bevallását, illetve a beszámolókat?

Kérdés: Orvosi kutatással foglalkozó cég végez kutatást saját magának és külső megbízó részére is. Hogyan könyveljem a kutatásra fordított költségeket, ha a költségek felmerülésekor nem mondják meg, hogy abból mi terheli a saját és mi a külső megbízók részére végzett kutatást? Hogyan fogom esetleg – évek múltán – aktiválni a saját részre folytatott kutatás eredményét, ha a költségek csak a költségnemek között kerülnek kimutatásra? Éveken áthúzódó kutatásról van szó. A kutatások nagy részét pályázati pénzekből fedezik, ahol az elszámoláskor költségnemenként kérik a kiadások bemutatását.

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.

Kérdés: Társaságunknál átfogó adóellenőrzés során megállapították, hogy 2002-ben szakképző iskolának fizetett összeget szakképzési hozzájárulásként nem lehetett elszámolni. Ezért a szakképzési hozzájárulás adónemben adóhiányt állapítottak meg. A szakiskola részére átutalt összeg visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett támogatásnak minősült. Számviteli politikánk szerint nem jelentős összegű a hiba, ezért az előző évet nem kell módosítanunk. Hogyan kell könyvelni ezt a megállapítást? Kell-e bármit is módosítani az átminősítés miatt?

Kérdés: APEH-ellenőrzési jegyzőkönyvek, határozatok adóhiány-megállapításait, valamint az ezekhez kapcsolódó önellenőrzési tételeket hogyan helyes könyvelni?