Vállalatcsoport tagjának minősítése

Kérdés:

Vállalatcsoport tagjának kkv-minősítéséhez az alábbi tulajdonosi szerkezet áll fenn: "A" társaság tulajdonosa két egymástól független magánszemély 50-50%-ban. "B" társaságban "A" társaság tulajdonos 65%-ban. "A" társaság egyik magánszemély tulajdonosa 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak, és "A" társaság ugyanezen tulajdonosának veje 100%-ban tulajdonos "D" társaságban. Az "A" társaság kkv-meghatározásakor az egyes cégek adatait milyen arányban kell figyelembe venni? Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás átlépi első alkalommal 2021. 12. 31-én, második alkalommal 2022. 12. 31-én, 2023-ban vagy 2024-ben válik középvállalkozássá? Egy adott év minősítéséhez az adott év nyitó- vagy záróadatait kell figyelembe venni? Hogyan kell értelmezni ehhez képest a kétéves szabályt?

Részlet a válaszából: […] ...A minősítést ugyanis a megfelelő testület által elfogadott beszámoló alapján kell elvégezni. Adott esetben – a naptári évvel azonos üzleti év esetén – általában a 2021. évi beszámolót 2022 májusában, a 2022. évi beszámolót 2023 májusában fogadják el, így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Többféle támogatás és támogatott eszközök elszámolása

Kérdés: Társaságunk támogatásban részesült a Magyar Falu Program keretén belül. A támogatás célja: kistelepülésen meglévő kereskedelmi üzlet fejlesztése és egyéb szolgáltatás nyújtása. Támogatott tevékenységek:
-Építés/felújítás/akadálymentesítés: átmeneti támogatás, energiahatékonysági célú beruházási támogatás, megújulóenergia-termeléshez nyújtott támogatás jogcímen.
-Eszközbeszerzés: átmeneti támogatás jogcímen.
-Közteher-támogatás: átmeneti támogatás jogcímen.
A támogatást vissza nem térítendő támogatásként, támogatási előleg formájában, egy összegben, utólagos elszámolási kötelezettség mellett átutalással kapta meg társaságunk 2021. 12. 31. napján a fent megnevezett tevékenységekre. A megvalósítási időszak kezdőnapja: 2021. 03. 01. A megvalósítás utolsó napja: 2023. 06. 30. Társaságunk a támogatott tevékenységet és a beszerzett eszközöket a megvalósítási időszakot követő 5 évig köteles fenntartani. A támogatás felhasználásáról a megvalósítási időszakot követő 15 napon belül kötelesek vagyunk elszámolást, beszámolót készíteni, és benyújtani a lebonyolító részére. A fel nem használt, vagy a jogosulatlanul igénybe vett, illetve a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatást, vagy annak egy részét vissza kell utalni. Társaságunk megkezdte az üzletek felújítását, átépítését, az eszközbeszerzéseket. Megérkeztek a szállítói számlák, azok kiegyenlítésre kerültek. Az eszközöket, a lezárult felújításokat, beruházásokat aktiváltuk, elkezdődött az értékcsökkenés elszámolása is. A folyósított támogatást a kapott előlegek között tartjuk nyilván a pénzügyi elszámolás elfogadásáig? Mikor történik a felújításra, építésre, eszközbeszerzésre kapott támogatás egyéb bevételkénti elszámolása? A közteher-támogatások esetén hogyan kell szabályosan eljárni? Kérem segítségüket a fenti gazdasági események kontírozásában!
Részlet a válaszából: […] ...jóváhagyásának időpontjától az eszköz várható hasznos élettartama alatt. (A támogatás jóváhagyásának időpontját magában foglaló üzleti év egésze számításba vehető, ha az eszköz az üzleti év egészében használatban volt.)Más a helyzet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal – mint mérlegfordulónappal – az Szt. 11. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti évről a cég tevékenységét lezáró beszámolót készít a számviteli törvény előírásainak megfelelően.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...44. §-a (1) bekezdésének d) pontja, mely szerint passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Osztalékfizetés különböző időpontokban

Kérdés: Az osztalékfizetés kijelölt napján kötelező-e a kft. minden tagjának az osztalékot ténylegesen kifizetni? Megoldható ez akár több hónap alatt is? Mi történik, ha az egyik tag visszautasítja a pénz átvételét az adott napon, a többségi tulajdonos viszont mindenképpen fel akarja venni?
Részlet a válaszából: […] ...az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Tekintettel arra, hogy az Szt. előírásai alapján az előző üzleti évi beszámolót egy üzleti évhez kapcsolódóan egyszer kell elkészíteni, és egyszer kell azt elfogadni, az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...akár más okból szűnik meg a kivaalanyiság, a megszűnéssel lezárul a vállalkozás adóéve, és új adóév kezdődik. A lezárt kivás üzleti évről az adóalanynak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) általános szabályai szerint beszámolót kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Osztalékfizetés jóváhagyás nélkül

Kérdés: Ha jóváhagyás nélkül fizettek osztalékot, mit lehet tenni a könyvelés helyesbítése érdekében a kft.-nél? Lehet-e ellenőrizni az előző évet?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása során kizárólag a Ptk.-ban meghatározott esetekben és – a törzstőke leszállításának esetét kivéve – az előző üzleti év adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalékból teljesíthet.A Ptk. 3:185. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Új cég fejlesztési tartaléka

Kérdés: A 2017-ben alakult új kft. az évet jelentős eredménnyel zárja. Az adózás előtti eredményből képezhet-e fejlesztési tartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...összege...Az Szt. szerint a lekötött tartalék az eredménytartalékból lekötött összeg. 2017. évi beszámoló elfogadásakor, az első üzleti év mérlegfordulónapján csak adózott eredménye lehet a társaságnak, amelyet 2018-ban az eredménytartalék növekedéseként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat

Kérdés: A számviteli törvényt a 2015. évi CI. törvény több ponton módosította az osztalék megállapításával kapcsolatosan. A módosítás előtt a 39. § (3) bekezdése alapján a tárgyévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalék jelentette az osztalék forrását. A módosítás pedig az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék osztalékként történő felhasználását szabályozta. Ezt úgy kell értelmezni, hogy 2015 előtt elsődlegesen a tárgyévi adózott eredmény jelentette az osztalék forrását, ha ennél több osztalékot állapítottak meg, akkor a kiegészítés az eredménytartalékot csökkentette, ezt követően pedig – mivel az osztalék mindig az eredménytartalékból kerül kifizetésre – az eredménytartalék jelenti az osztalék forrását, aminek része természetesen a nyitás után ide vezetett előző évi adózott eredmény is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt hivatkozás szövegét pontosítani kell. A 2015. évi módosítás előtt az osztalék forrása minden esetben a tárgyévi adózott eredmény volt, azzal, hogy ha nem volt elegendő az adózott eredmény, akkor a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Áttérés a katára I.

Kérdés: Taóról katára áttérés bt. esetében. A bt. anyag- és fogyóeszközzel, valamint pénzeszközzel rendelkezik, amit a katás időszakban is használna. A készletek, eszközök és pénzkészlet után az áttéréskor adóalapot kell-e képezni, vagy leltár alapján átvihető?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. §-ában foglalt előírások szerint. Ennek lényege, hogy a bt.-nek az áttérést megelőző üzleti évi beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig meg kell állapítani az osztalékadót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.
1
2
3
6