Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk a 2019-ben megvásárolt épületet lebontja, mert az a telephelyként kijelölt terület követelményeinek nem felel meg. A megvásárolt épület beszerzési értéke a beruházási számlán van. A lebontásra kerülő épület helyére új termelőcsarnok megépítését tervezi a cég, a megvalósítása azonban még bizonytalan. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére számolandók el, vagy a telek értékét növelik? Ha a telek értékét növelik, akkor a telek piaci értékét meghaladó részt terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A törvényi előírásból az is következik, ha a telken (a földterületen) az épület-, építményberuházás a bontást követő üzleti év végéig nem kezdődik el, akkor a valódiság számviteli alapelv előírásaiból következően, a telek (a földterület)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 13.

Kibontott anyagok értékesítése

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
Részlet a válaszából: […] ...nem vették készletre, bár hulladékértéken ezt 2013 májusában meg kellett volna tenni.A kérdés szerint viszonylag rövid időn (még az üzleti éven) belül ismertté vált a piaci érték, mivel a kibontott anyagokat értékesítették. Ezért indokolt a készletre vételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Egyes ágazatokat terhelő különadó

Kérdés: Kérdésem az egyes ágazatokat terhelő külön­adóhoz kapcsolódik. Két boltunk van, ahol viszont­el­adókat és végső fogyasztókat is kiszolgálunk. Van egy raktár-termelő egységünk, ahol a tonerek, patronok újratöltése, gyártása folyik a raktározás mellett. Innen történik a legnagyobb forgalom lebonyolítása, innen szolgáljuk ki a viszonteladókat. Vannak vevőink, akiknek kiszállítjuk az árut, vannak, akik személyesen érte jönnek, és vannak, akiknek utánvétes csomagban küldjük el az árut. Ez utóbbi csomagküldő kereskedelemnek számít? Pályázati pénzzel indítottuk internetes áruházunkat is, ahol vásárolnak viszonteladók is, magánszemélyek is, és csomagküldéssel is kiszállítunk. Az értékesítésben van saját gyártású, újratöltött, felújított toner és tintapatron, de igény szerint eredetit is beszerzünk egyéb irodaszerrel. Éves árbevételünk összesen 600 millió forint körül van, sokféle összetevővel. Az árbevételt eddig telephelyenként különítettük el. Valószínűleg nem vagyunk alanyai a bolti kiskereskedelmi adónak, de ezt nekem kell bizonyítanom. Úgy érzem, lehetetlenség ennyi mindent elkülönítve könyvelni (havi 800 számla, 10-30 tételes, nagy részében saját és beszerzett termék értékesítéssel). Számlánként kellene elkülöníteni, hogy - melyik kiskereskedelem és melyik nagykereskedelem? - melyik csomagküldő és melyik internetes? - hogyan tudom bizonyítani, hogy az árbevétel a kiskereskedelmi tevékenységből nem éri el az 500 millió forintot?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) bekezdése szerint az értékesítésnettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakábanaz üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint ateljesített szolgáltatások árkiegészítéssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 24.

Megvásárolt épület bontása

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?
Részlet a válaszából: […] ...(aföldterület) piaci értékét meghaladó bekerülési (beszerzési) értéket tervenfelüli értékcsökkenésként kell elszámolni a bontás üzleti événekmérlegfordulónapjához kapcsolódóan. Az így elszámolt terven felüliértékcsökkenést csak az Szt. 53. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Gépkölcsönzés gépkezelővel

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége építőipari gépek, berendezések kölcsönzése. Vannak olyan speciális földgépek, amelyek működtetését csak az arra a típusú nehézgépre vonatkozó gépkezelői vizsgával és a gépkezeléshez szükséges egyéb dokumentumokkal rendelkező gépkezelő láthatja el. Az ilyen típusú gépeket csak gépkezelővel együtt adhatjuk bérbe. A szerződés egyértelműen rögzíti, hogy a bérbevevő feladata a biztonságos működés feltételeinek biztosítása, továbbá a műszaki irányítás feladatának ellátása. A bérbevevő számos esetben székhelyünktől eltérő helységekben foglalkoztatja a szóban forgó gépeket, amiről információval nem rendelkezünk. Meg kell-e osztani a "gépkölcsönzés gépkezelővel" címen realizált bevételt az önkormányzatok között a helyi iparűzési adó megállapításához?
Részlet a válaszából: […] ...vezetni, amelyből egyértelműenmegállapítható, hogy a gépkezelővel kölcsönzött építőipari gépek – gépenkéntkülön-külön – az üzleti éven belül mettől meddig dolgoztak egy adottönkormányzat területén (ha több alkalommal, akkor külön-külön is ésegyüttesen),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Szt. 2005. évi változásai

Kérdés: Változnak, módosulnak az Szt. előírásai 2005-től?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló összhangban áll-e ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel.Fontos kiegészítés az eddigi előírásokhoz: az a vállalkozó, aki/amely az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.