Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...stb.A jogutód gazdasági társaság jegyzett tőkéje során figyelembe nem vehető részesedések (jelen esetben az "A" társaságnál a "B" kft. üzletrészének bekerülési értéke, a "B" kft.-nél a jegyzett tőke) jogelőd gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...és nem kell külön dönteni osztalékkifizetésről!A törzstőke leszállítása a törzsbetéteik csökkenése arányában érinti a tagok üzletrészét is (50%-ban). Így a tőkeleszállításhoz kapcsolódóan az egyes tagoktól bevont üzletrészek értéke is meghatározásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...Az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja alapján azonban nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír (kft.-üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt (a beolvasztó kft.-ben szerzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Tulajdonos cég beolvadása a leányvállalatába

Kérdés: Adott két társaság: "B" kft. és "C" kft. A tulajdonosi szerkezetek és a tőke összetétele a következő:
- -"B" kft.: jegyzett tőke 3000 E Ft, saját tőke 170 000 E Ft, 48% magánszemélyek, 52% "C" kft.,
-"C" kft.: jegyzett tőke 17 000 E Ft, saját tőke 137 000 E Ft, 100% magánszemélyek.
A "C" kft.-t a tulajdonosok szeretnék beolvasztani a "B" kft.-be. A beolvadás könyv szerinti értéken történne. A "C" kft. a "B" kft. üzletrészét jelentős árfolyam-különbözettel vásárolta, nyilvántartás szerinti értéke 21 000 E Ft. A két cég közötti gazdasági kapcsolat elhanyagolható. A beolvadás során a magánszemély tulajdonosok maradnak. A beolvadás tervezett időpontja: 2014. 12. 31. Értelmezési problémánk az Szt. 86. §-ához kapcsolódik: mely tételeket és mikor kell elszámolni? Mely tételek érintik a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkat azzal kezdjük, hogy javasoljuk tanulmányozni az új Ptk.-nak, továbbá a 2013. évi CLXXVI. törvénynek az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó rendelkezéseit, továbbá az Szt. 136-141. §-ait.A kérdésben szereplő adatok alapján "B" kft.-ben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Cégvásárlás vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft. megvásárolta 50 000 E Ft-ért "B" kft.-t. A "B" kft. saját tőkéje 2500 E Ft (jegyzett tőke 3000 E Ft, eredménytartalék: -500 E Ft), a tárgyi eszköz (szántóföld) értéke 2200 E Ft, pénzeszközállomány 300 E Ft. A beolvadást a cégbíróság október 31-i dátummal bejegyezte, és 90 napon belül évközi mérleget kell leadni, amelyben szerintünk szerepelnie kell a beolvadt cég adatainak is. Kérem segítségüket a könyvelésnél és az üzleti vagy cégérték meghatározásánál! Az üzleti vagy cégértéket akkor is le kell írni 5 év alatt, ha nagyrészt földtulajdonból áll? Tételes számszaki kontírozást kérnék!
Részlet a válaszából: […] ...vagy beolvadás!Üzleti vagy cégérték csak cégvásárlás esetén lehetséges, beolvadás esetén nem!A kérdés alapján az "A" kft. a "B" kft. üzletrészét vásárolta meg, és nem a "B" kft.-t. Ez esetben a "B" kft. nem szűnik meg, nem történhet beolvadás, és így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Egyszemélyes kft. üzletrész-bevonása

Kérdés: Egyszemélyes kft. a saját üzletrészét bevonná, tőkekivonással. A társaság saját tőkéje magasabb a jegyzett tőkénél. Ezt 2012. október 1-jén határozták el, a cégbírósági végzés napja 2013. 01. 22. A törzstőkén felüli vagyon terhére, arányosan kivonandó tőketartalék, eredménytartalék összegét hogyan kell meghatározni a cégbírósági végzés napjára tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...sem érti, mivel olyanról szól, ami jogszerűen nem lehetséges.A Gt. 169. §-ának (1) bekezdése szerint: egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg. Ebből az következik, hogy az egyszemélyes kft.-nek nem lehet saját üzletrésze, nem tudja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Euróért vásárolt belföldi üzletrész

Kérdés: Egy belföldi kft. 2008-ban megvásárolta egy másik belföldi kft. 100%-os üzletrészét X euró összegben egy olasz társaságtól. Az üzletrész adásvételét a cégbíróság bejegyezte. Az olasz félnek az üzletrész ellenértékét még nem fizette ki. Az üzletrész euróban meghatározott értékét milyen árfolyamon kell kimutatni? Év végén a még ki nem fizetett összegre kell-e elszámolni árfolyam-különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrész euróban meghatározott értékét – az üzletrészadásvételének a cégjegyzékbe történt bejegyzése napján érvényes – a kft. általválasztott euróárfolyamon forintra átszámított összegben kell – a cégbíróságibejegyzés napjával – könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...vagyon összegét is (azadott esetben az eredménytartalékot). A törzstőke leszállítása általábantörzsbetéteik arányában érinti a tagok üzletrészét.Ha a társaság a törzstőke tőkekivonással történőleszállításáról döntő határozatában a leszállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Átalakulás kiválással

Kérdés: Egy kft.-ből kiválással kilép egy tag. A kivitt vagyonnal új társaságot hoz létre, abba viszi be a vagyonát. A kiválás során tárgyi eszközöket, forgóeszközöket visz ki. Hogyan kell dokumentálni a vagyonkivitelt a megmaradó és tovább működő kft.-ben? Melyek a kiválás számviteli bizonylatai, különös tekintettel a tárgyi eszközök átadására?
Részlet a válaszából: […] ...érték, ha azt a társasvállalkozás jogutódjában szerezte. Az értékpapír megszerzésére fordítottértéket az eredeti értékpapír (üzletrész) megszerzésére fordított érték – és azesetleg teljesített vagyoni hozzájárulás – alapulvételével, annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Saját üzletrész osztaléka

Kérdés: Társaságunk 2004 novemberében osztalékelőleget fizetett tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján, ami a mérleg-fordulónapi mérleg alapján osztalékká válik. A kft. 2005. február 25-éig rendelkezett visszavásárolt saját üzletrésszel, amely ezen a napon tőkeleszállítással megszűnt. A Gt. 143. §-ának (1)-(2) bekezdése úgy fogalmaz, hogy az osztalékhoz való jogosultság megilleti a saját üzletrésze alapján a társaságot is. Milyen könyvelési tételekkel történjék az elszámolás az előlegtől a végleges osztalékig? Mikor növeli az eredménytartalékot a saját üzletrészre jutó osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleget a tagokkal szembeni követelésként kell a kft.-nélkimutatni (T 355 – K 384, 381). A visszavásárolt saját üzletrész tulajdonosánaka kft.-nél önmaga részére osztalékelőleg adása értelmezhetetlen, egyrésztazért, mert önmagának senki sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.
1
2