Kivont tárgyi eszköz amortizációja

Kérdés: A kft. az egyik termelőüzeme leállása miatt tárgyi eszközei egy részét nem használja. A használaton kívüli eszközeit fogyóeszközzé átminősíti, és a 2. számlaosztályban tartja nyilván. Az átminősített eszközök nyilvántartott értéke megegyezik a szóban forgó eszközök számviteli törvény szerinti nettó értékével. Mivel annak idején a beruházás fejlesztési alapból történt, a Tao-tv. szerinti nettó érték eltér az Szt. szerinti nettó értéktől. Abban az esetben, amikor a 2. számlaosztályban nyilvántartott érték azonos az eszközök nettó értékével, a társaságiadó-alap meghatározásakor e miatt az ügylet miatt kell-e a társasági adó alapját módosítani (növelni, csökkenteni)?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdező figyelmét szeretnénk felhívni arra, hogy 1992. január 1-je óta sem fogyóeszköz, sem fejlesztési alap nincs.A használaton kívüli tárgyi eszközöket a forgóeszközök (a vásárolt készletek) közé kell átsorolni, jellemzően a tárgyi eszközök nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Műemlék épület értékesítési áfája

Kérdés: A társaság műemlék épületet vásárolt azzal a szándékkal, hogy azt szállodaként hasznosítsa. (A tulajdonlap szerint lakóház.) Az átalakításhoz az engedélyek rendelkezésre állnak. Megkezdődtek a szokásos feltárási munkák, amelyeknek az áfáját visszaigényelték. Időközben kiderült, hogy a beruházás olyan nagyságrendű lenne, amelyet a társaság nem tudna finanszírozni, így az épületet eladják. Az átminősítésre csak az üzembe helyezéskor kerülhet sor. A levonásba helyezett áfát kell-e önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján a műemlék épület (mint beépített ingatlan) beszerzése áfamentesen történt. Az átalakítás utáni épület (mint szálloda) hasznosítása – a szándék szerint – kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak minősülne,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lízingtől. Az elszámolásban az egyetlen érdemi eltérés abból adódik, hogy a lízingtárgy tulajdonjoga a pénzügyi lízingnél biztosan átmegy a lízingbe vevőhöz, operatív lízing esetében pedig nem. (A lízingszerződés a lízingtárgy működtetésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb más jogszabályokbanhasznált összevont (konszolidált) éves beszámoló kifejezés alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.