Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, a szerződésben rögzített kamat megfizetésével. A kölcsönnyújtás célja jellemzően a másik vállalkozó megsegítése, az átmeneti pénzhiány pótlása. A kérdés szerinti esetben egyértelmű, hogy a megrendelő pénzeszköze a beruházáshoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...lízingtől. Az elszámolásban az egyetlen érdemi eltérés abból adódik, hogy a lízingtárgy tulajdonjoga a pénzügyi lízingnél biztosan átmegy a lízingbe vevőhöz, operatív lízing esetében pedig nem. (A lízingszerződés a lízingtárgy működtetésével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Ingatlan adásvételének számlázása

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.
Részlet a válaszából: […] ...is). Az előbbiekből következik, hogy ha az ingatlant nyílt végűpénzügyi lízing keretében értékesítik (nem biztos, hogy az ingatlan átmegy alízingbe vevő tulajdonába), akkor alkalmazható az 58. § (1) bekezdése, azazköthető – a korábbiakban leírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 26.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb más jogszabályokbanhasznált összevont (konszolidált) éves beszámoló kifejezés alatt. Az Szt. módosítása élt az EK rendelet átmeneti (halasztási)lehetőségével, és megengedi azoknak a vállalkozóknak, amelyeknek csak ahitelviszonyt megtestesítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.