Támogatási előleg későbbi minősítése

Kérdés: Cégünk eszközvásárlási támogatást nyert egy tavalyi GINOP-pályázaton. A támogatást előlegként már 2020 novemberében átutalta a minisztérium. Az első eszközöket 2020 decemberében vettük meg és aktiváltuk. A pályázati feltételek azonban speciálisak: az átutalt támogatási előleget alapesetben visszatérítendő támogatásként nyújtották, amely a támogató okiratban meghatározott, a projekt befejezésekor (2021. június), valamint azt követő egy év elteltekor visszamért eredményességi feltételek (pl. a foglalkoztatási szint megtartása) teljesülése esetén, részben vagy egészében átfordul vissza nem térítendő támogatásba, attól függően, hogy a feltételek arányosan mennyiben teljesültek. A projekt befejezésekor, az első visszaméréskor tehát meg lehet határozni az akkor érvényes intenzitási százalékot. Ez a rá következő évben, a 2. visszaméréskor módosulhat. Jól gondolom, hogy az átutalt előleget a 2020. évi mérlegben nem mutathatom ki halasztott bevételként, hanem csak akkor minősíthetem annak, amikor a projekt befejezésekor az első visszamérés megtörtént, és az átutalt támogatás a támogató hatóság határozata alapján (vagy egy része) átminősült vissza nem térítendő támogatássá? Illetve amikor a 2021. évi mérlegben meg kell határozni a halasztott bevételből feloldható, egyéb bevételre könyvelendő összeget, akkor majd nemcsak a 2021. évi értékcsökkenés intenzitási százalékkal számított arányos részét vehetem figyelembe, hanem már a 2020-ban elszámolt értékcsökkenést is?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz az, hogy jól gondolja. A2020-ban átutalt előleget a 2020. évi mérlegben – a kérdésben leírtak alapján – kapott előlegként kell kimutatnia, azt nem számolhatja el halasztott egyéb bevételként (időbeli elhatárolással).Amikor a projekt befejezésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 29.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt és elhatárolt árfolyamveszteség 2014. évre, illetve a törlesztés időszakára áthúzható.A 2014. január 1-jétől hatályos átmeneti rendelkezés szerint, a vállalkozó saját döntése alapján a devizatartozás egy összegű visszafizetése esetén választhat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Folyamatos szolgáltatás könyvelése

Kérdés: Folyamatos szolgáltatás miatt az év végén hogyan kell könyvelni a beérkező számlákat? Cégünknél az a szokás, hogy a december hónapra szóló teljesítés után még december hónapban rögzítjük a szállítói folyószámlával szemben a költséget, az áfát, utána időbeli elhatárolásként a folyamatos szolgáltatás áfatartalmát. Helyesen tesszük? Vagy úgy kell könyvelni, mint a partnervállalkozásnál, ahol ha január hónapban állítják ki a számlát, akkor könyvelik a vevőfolyószámlára, és csak az árbevételüket határolják el decemberre? Ebben az esetben mindig eltérés van a folyószámláink között.
Részlet a válaszából: […] ...akkor annak összegét az egyéb kötelezettség (T 467 – K 479), illetveaz egyéb követelés (T 368 – K 466) számlára kell – átmenetileg – átvezetni, deez nem időbeli elhatárolás! (Időbelileg elhatárolni – az Szt.-ben meghatározottesetekben – a bevételt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 2.

Költségek időbeli elhatárolásának következménye

Kérdés: Egyszemélyes kft.-nél a tulajdonos és az ügyvezető személye elkülönül egymástól. A tulajdonos a 2007. évi zárás során prémium kifizetéséről döntött az alkalmazott részére. A könyvelésben ennek megfelelően elszámolták a jövedelmet járulékaival együtt az átmenő passzívákkal szemben. A beszámoló leadása után az ügyvezető jelezte, hogy ezen járandóságot nem kívánja felvenni. Még nem történt meg az összeg számfejtése, de bevallása sem. Mi a helyes eljárás az átmenő passzíva megszüntetésére? Van választási lehetőség? A cél az lenne, hogy minél kevesebb adó- és járulékteherrel rendezze vissza ezt a tételt a vállalkozás.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint passzívidőbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni a mérleggel lezárt üzletiévhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított,kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Állami támogatás miatti arányosítás

Kérdés: Egy gabona, vetőmag, takarmány nagykereskedésével foglalkozó kft. 2004. május 2-án pályázatot nyújtott be – vissza nem térítendő támogatásra – magtisztító és raktározó csarnok létesítésére, melynek összértéke 50 097 645 forint. Ezen projekt megvalósításának kezdési időpontja 2004. 05. 17., és befejezésének időpontja 2004. 10. 31. A magtisztító és raktározó csarnok felépítése határidőre megtörtént, mely idő alatt a cég a beruházás áfáját visszaigényelte. Az elnyert támogatás 2006. június hónapban került a cég számlaszámára, mely összegből másnap a cég befizette az 5 663 650 forint áfát (a kapott támogatás 25 százalékos áfája). Helyesen járt-e el a cég, amikor a támogatás megérkezése után befizette az elnyert támogatás 25 százalék mértékű áfaösszegét, de nem 2004. évre vonatkozó önrevízió keretében? Hogyan kell a számvitelben elszámolni: rendkívüli bevételként, halasztott bevételként elhatárolni a tárgyévi értékcsökkenés figyelembevételével stb.?
Részlet a válaszából: […] ...kell a 2005. december 31-éig hatályosÁfa-tv. 38. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti arányosítást. [Ez a 2005. éviCXIX. törvény átmeneti szabály 182. §-a (9) bekezdésének rendelkezéseibőlfakad.] Az arányosítási kötelezettség azonban nem utólagosan áll fenn...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Végelszámolás szabályai

Kérdés: Változtak-e a kft.-k végelszámolásának szabályai 2006. július 1-jétől? Melyek a kiemelt kérdések, határidők?
Részlet a válaszából: […] ...előírás az is, hogy a vitatott hitelezői igényekfedezetére, továbbá a jövőben felmerülő szavatossági, jótállási, kártérítési,iratmegőrzési kötelezettségek rendezésére lekötött tartalékot kell képezni. Korrigált végelszámolási nyitó mérleg készítése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott szabályozással – hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért és egyéb okok miatt az Szt. 177. §-át kiegészítő (9) bekezdés átmeneti szabályt fogalmazott meg. E szerint a képesítés megszerzését követő 3 éves szakmai gyakorlat teljesítésébe 2002-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.