Visszaélés-bejelentési rendszer I.

Kérdés: Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező jogalanyoknak már 2023. július 24-től fennáll ez a kötelezettség, míg az 50-249 főt foglalkoztató jogalanyoknak ezt - egy átmeneti rendelkezés révén - csak 2023. december 17-től kell teljesíteniük. Utóbbi körnek további könnyebbség, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...faktor visszaengedményezi a követelést. A Ptk. szerinti engedményezés valójában adásvétel, az engedményezéssel a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően – mint a kérdésből is kitűnik – a faktorálás valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott tevékenység, akkor jogilag nem tiltott tevékenység. Nem üzletszerűen folytatott tevékenység, ha az eseti jellegű, üzleti kamatmérték az általánostól alacsonyabb, vagy éppen szívességi kölcsönről van szó.Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: Kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló két társas vállalkozás milyen formában adhat kölcsönt egymásnak? Kamatmentesen van-e rá lehetőség? Milyen szerződés kell hozzá, hogy szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] ...ha ezt a felek kifejezetten kikötötték, vagy ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik. (Tehát lehet kamatmentes is a társaságok közötti kölcsönnyújtás, ha azt észszerű indokokkal alátámasztottan, szívességi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing

Kérdés: A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helyt­álló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszából: […] ...az a gyakorlat, hogy ha az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja alkalmazható, akkor zárt végű a pénzügyi lízing (a lízingelt eszköz biztosan átmegy a lízingbe vevő tulajdonába); ha az nem alkalmazható, azaz az Áfa-tv. szerint nem termékértékesítés, akkor szolgáltatásnyújtás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 12.

Euróhitelhez kapcsolódó egyéb költség

Kérdés: A magyarországi kft. külföldi tulajdonosának ausztriai cége adott kölcsönt a magyar kft.-nek úgy, hogy ehhez az osztrák bankból vett fel 90 000 euró kölcsönt. Az osztrák cég az év végével kiszámlázta a kamatot. A számlán azonban feltüntettek még egyéb költség címen 300 000 forint értéket. Azt mondták, hogy ez a felvétellel járó pluszkiadások fedezete. Mi a helyes kamatszázalék? Euróban nyújtott kölcsön esetében az év végi árfolyamon kell átszámítani? Az egyéb költséget miként kell elszámolni? Uniós szolgáltatás, áfabevallásba, összesítőbe nem kerül be? A magyar kft. mikrogazdálkodói beszámolót készít. Az osztrák és a magyar cég tevékenysége is dísznövénytermesztés, kereskedelem. Egyik sem folytat pénzügyi tevékenységet.
Részlet a válaszából: […] ...(Ez az adott esetben a két fél szerződésben rögzített megállapodásától függ, bár nem indokolt, hogy érdemileg eltérjen attól a kamatmértéktől, amit az osztrák cég fizet az osztrák banknak!)A hitel, kölcsön felvételéhez kapcsolódóan a bankok különböző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Társas vállalkozások közötti kölcsön

Kérdés: Mi a helyes számviteli és adózási eljárás a társas vállalkozások egymás közötti kölcsöneinek elszámolásával kapcsolatosan, ha kamatmentesen adják és kapják?
Részlet a válaszából: […] ...előbbiekben leírtak általában a független felek közötti kölcsönnyújtás esetén helytállóak, bár nem jellemzőek, hiszen a kamatmentes kölcsönt nyújtó lemond pénzeszközei hasznosításából származó jövedelméről, más szavakkal ajándékot ad annak, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot kell – a Ptk. szerint – fizetnie. A kamat mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg, a megállapodásuknak megfelelő kamatmértéket azonban a kölcsönszerződésben rögzíteni kell.A kamat mértékének meghatározása során tekintettel kell lenni az Szja-tv. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Kölcsön társaságok között

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?
Részlet a válaszából: […] ...közeli hozzátartozók, akkor a Tao-tv. szempontjából az "A" és a"B" társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül, amelynek az alkalmazottkamatmérték és a szokásos piaci ár közötti különbözettel való adózás előttieredmény korrekciójánál van jelentősége. Önmagában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Új és használt gépkocsik bérbeadása

Kérdés: Cégünk gépjármű-kereskedő cég, új és használt gépkocsik értékesítésével egyaránt foglalkozik. Kérdésem, a készletre megvásárolt és új/használt gépkocsikat bérbe adhatom-e? Levonásba helyezheti-e a cég a tartós bérleti konstrukcióban hasznosított autó havi bérleti díjas számláját, ha a futamidő végén nem kerül az autó a tulajdonába, hanem a bérbevevő tulajdonába kerül? Továbbértékesítési cél a bérbeadás is? Különbséget kell tenni a normál gépjármű-kereskedő cég és a lízingcégek között a fentiek esetében? A bérbe vett személygépkocsik után ki köteles a cégautóadót és a súlyadót megfizetni?
Részlet a válaszából: […] ...– a szükséges engedélyek és feltételek mellett – bérbeadásútján kívánja hasznosítani, akkor először azokat tárgyi eszközzé kellátminősítenie. A rendeltetésszerűen használatba vett, aktivált (személy)gépkocsitlehet bérbeadás útján hasznosítani. Ha ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 23.
1
2