A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés:

Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Részlet a válaszából: […] ...a közhiteles nyilvántartásból történő törlés is. A határozatnak ki kell térnie arra is, hogy ez az adózóra nézve milyen következményekkel jár.Az Art. 202. §-a szerinti, azaz az adómegállapításhoz való jog elévülése a közhiteles nyilvántartásra nem vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye

Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert arra a viszonylag rövid válasz megértéséhez szükség van.A vállalkozás – az adatok szerint – a 2009-2010. adóévi adóalapból a következő összegű kedvezményt érvényesíthette:MegnevezésLétszámnövekményMinimálbér (Ft/hó)Minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...következően, a nagyvevőknek vásárolt, jelentős eseményre szóló belépőjegy ellenértékét nem reprezentációként, hanem üzleti ajándékként kell elszámolni, számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...B) fejezet 2. pontjában foglaltakat, azaz a vállalkozás érdekében elismert költséget a Szja-tv.-ben reprezentációként, üzleti ajándékként megfogalmazott jövedelemként elszámolt költségre kell alkalmazni.A módosítástól kezdődően a Tao-tv. 4. §-ának 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni juttatásnak minősül, amely után a felek közötti szerződés, illetve a kiállított számla alapján adó- és járulékkötelezettség terhelheti a megrendelőt vagy az oktatásszervezőt. Abban az esetben, ha az étkezés ellenértékét a megrendelő megtéríti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.