Egyszeres könyvvitelről áttérés a kettősre

Kérdés: Az egyszeres könyvvitelt vezető egyesület áttér a kettős könyvvitelre. Vállalkozási tevékenységként többek között szakkönyvek kiadását is végzi. Az áttéréskor meglévő könyvkészlet értékét (saját termelésű készlet) milyen módon kell a kettős könyvviteli nyitómérlegben szerepeltetni, és utána el kell-e számolni árbevételként rendező tételként? Amennyiben igen, a társaságiadó-alapnál kell-e, lehet-e ezzel kapcsolatban adóalap-módosító tételt igénybe venni?
Részlet a válaszából: […] ...termelésű készleteket a készletek között állományba kell venni közvetlen önköltségen, illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron. Az egyszerűsített mérleg eszközoldalára beállított saját termelésű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég támogatásaként kezelni. A tárgyi eszközöket a támogatással csökkentett értéken kell a leltárba beállítani, de apportértékként a piaci érték is meghatározható. Ez esetben a két érték közötti különbözet az egyéni vállalkozó vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Garanciális visszatartás kettős könyvvitelre való áttéréskor

Kérdés: Egy építőipari bt. 2003 végéig egyszeres könyvvitelt vezetett. Eddig az időpontig a számlázott szolgáltatási díj kiegyenlítésekor a megrendelő ún. garanciális igény érvényesítése címén 5 százalékot visszatartott. A 2003. évi egyszerűsített beszámolóban, annak eredménylevezetésében a ténylegesen kiegyenlített 95 százalékot számoltuk el, mint nettó árbevételt. A fennmaradó 5 százalékot a mérlegben a vevőkövetelések, illetve a tartalék soron szerepeltettük. A kibocsátott számla teljes áfatartalmát beállítottuk a 2003. évi adóbevallásba. A követelések között több ilyen, évek óta húzódó követelésünk van. 2004. január 1-jétől át kellett térni a kettős könyvvitelre. Van-e arra lehetőség, hogy a követelések vevő által visszatartott öszszege ne 2004-ben képezzen társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelre történő átmenetkor a tartalék összegét az eredménytartalékban kell figyelembe venni, majd nyitás után az eredménytartalékkal szemben – a vevők áfa nélküli állományával azonos összeget – kell árbevételként elszámolni. Ez az árbevétel a 2004....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Áttéréskor az áfa könyvelése

Kérdés: Az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre való áttérésnél az áfabevallásba 2004-ben beállítandó fizetendő áfát hogyan kell könyvelni? Ennél is kell korrigálni az eredménytartalékot?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően, az eredménytartalékban szereplő tartaléknak megfelelő tételek könyvelésekor a fizetendő áfát nem kell az eredménytartalékkal szemben elszámolni.Az egyszeres könyvvitel előírásai mellett a vevőkkel szembeni követelések részét képező, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Rendező tételek könyvelése

Kérdés: Az egyszeresről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor kell-e nyitásnál rendező tételt könyvelni abban az esetben, ha túlfizetés van a szakképzési hozzájárulásban, a munkaadói járulékban, az egészségügyi hozzájárulásban és az iparűzési adóban?
Részlet a válaszából: […] ...követő napon (január 1-jével) lehet (illetve kell) áttérni, a mérlegfordulónaphoz kapcsolódó adóbevallásokban kimutatott adóbefizetésekkel az Art. 43. §-a szerint kell az adóhatósággal elszámolni. A könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

Társasház áttérése a kettős könyvvitelre

Kérdés: A társasház saját elhatározásból 2004. január 1-jével áttért a kettős könyvvitelre. A lakók közösköltség-tartozását – az egyszeres könyvvitel szabályai szerint – az analitikus nyilvántartásban mutattuk ki. Az áttérés után ezt a követelést az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? Hogyan kell könyvelni a lakók közösköltség-befizetéseit?
Részlet a válaszából: […] ...a tartalék összegének megállapításánál is figyelembe venni. A kérdezőt valószínű az zavarta meg, hogy a tartalékot az eredménytartalékkal együtt kell az egyszerűsített éves mérleg eredménytartalék sorában szerepeltetni. Ehhez kapcsolódóan azonban van nyitás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 19.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóra vonatkozó rendelkezések alapján (a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása miatt) az egyszerűsített mérlegben tartalékként nyilvántartott bevételt a 2002. évi társaságiadó-alap megállapításánál figyelembe kellett venni, és még áfaalanyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében az Szja-tv. egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg adókötelezettségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Kettős könyvvitelre való áttérés: vásárolt készlet címén adóalap-növelés

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozás 2001. január 1-jével tért át a kettős könyvvezetésre. Mikori készletértékkel kell növelnie a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozásnak a Tao-tv. 29/C. §-ának (5) bekezdése alapján a 2000. december 31-én kimutatott vásárolt, kifizetett, nem beruházási célú készlet értékével kell a 2000. évet követő három adóév alatt, egyenlő részletekben növelnie az adóalapot, függetlenül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.
1
2