8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
2. cikk / 8 Bérjövedelemként kifizetett juttatás
Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
3. cikk / 8 Munkahelyi étkezés átcsoportosítása
Kérdés: Ha minden dolgozó egyenlően havi 5000 Ft összegben kap munkahelyi étkezést, viszont néhányan a munkavégzés jellegéből adódóan nem tudják ezt felhasználni, ez az összeg utólag átcsoportosítható-e Erzsébet-utalványra, ha már úgyis adóztunk utána?
4. cikk / 8 Munkahelyi étkeztetés feltétele
Kérdés: Minősülhet-e a 12 500 forint összegű béren kívüli juttatásra jogosító munkahelyi étkezésnek, ha a munkáltató zárt ebédlőjében ételfutártól megrendelt ételt mikrohullámú sütőben felmelegítve fogyasztják a dolgozók?
5. cikk / 8 Diszkontáron vásárolt étkezési utalvány
Kérdés: Diszkontáron (94%) vásárolt étkezési utalványnál hogyan kell kezelni a bekerülési és a névérték közötti különbözetet? Szerintünk a bekerülési, nyilvántartási érték a 94%-os érték, felhasználáskor is ezt vezetem ki a könyvekből árfolyam-különbözet nélkül. Az adózás alapja viszont a névérték.
6. cikk / 8 Utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására
Kérdés: Adómentesen adható a munkavállalóknak 4500 Ft-ig hidegétel-utalvány havonta. Lehet-e 4500 Ft-nál nagyobb összeget adni, mennyi a maximum? Milyen adóterhei vannak a foglalkoztatónál, illetve a munkavállalónál?
7. cikk / 8 Étkezési utalványok nyilvántartása
Kérdés: Dolgozóink ebéd-hozzájárulásként étkezési utalványt kapnak 1400 Ft értékben. Az utalványokat korábban megrendeljük és megkapjuk, de csak később kerül sor tényleges szétosztásukra. Ezen időszak alatt hogyan kell az utalványokat nyilvántartani?
8. cikk / 8 Üdülési csekk elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni az adott és a kapott üdülési csekket?