25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében
Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
2. cikk / 25 Üzletrész-visszavásárlás adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
3. cikk / 25 Értékesített üzletrész bekerülési értéke
Kérdés: Egyik magánszemélytulajdonos jegyzett tőkéjének múltja:
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
- üzletrészvétel 2009. 10. 05., névérték 1 500 000 Ft (50%), beszerzési értéke 6000 euró;
- tőkeemelés a cég eredménytartalékából 37 millió forinttal, a tulajdonos üzletrészének a névértéke 18 500 000 forinttal nő;
- az üzletrész 2 százalékának az értékesítése 2010. 12. 03-án, megmaradt 48%;
- 2011. 12. 22-én 26% üzletrész-átruházás a cégnek (saját részesedés visszavásárlása), névértéke 10 400 000 Ft, a megmaradt üzletrész névértéke 8 800 000 Ft.
Véleményem szerint a tulajdonosnak az árfolyamnyereségből származó jövedelmét 16% személyi jövedelemadó és 14% egészségügyi hozzájárulás terheli. Amiben elbizonytalanodtam: a tőkeemelés a cég eredménytartalékából. Ez módosít valamit az adózás módján? Hogyan határozom meg most az üzletrész beszerzési értékét?
4. cikk / 25 Üzletrész-értékesítés adói
Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
5. cikk / 25 Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal
Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
6. cikk / 25 Tulajdonosi kivét terhei
Kérdés: 1993-ban alakult kft. (2 főtulajdonos, 3 E Ft törzstőke) 19 800 E Ft eredménytartalékot halmozott fel. Tulajdonosi kivét esetén milyen adók és közterhek terhelik?
7. cikk / 25 Osztalékadó
Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?
8. cikk / 25 Osztalék adójának megállapítása
Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
9. cikk / 25 Tulajdoni hányad változása
Kérdés: A bt. 2003. decemberében úgy módosította társasági szerződését, hogy az eddigi 50-50 százalékos beltag-kültag arányt a kültag vagyoni betétje emelésével megváltoztatták 10-90 százalékra. A 2003. évi mérlegben az eredménytartalék 8 millió Ft, az előírt, de még ki nem fizetett osztalék 3 millió Ft. Ha 2004-ben osztalékot akarnak felvenni a tulajdonosok, melyik arány alapján kell azt megállapítani, a 20%-kal adózó résznél milyen saját tőkével kell számolni? Ha a beltag kilép, milyen arányban kell vele elszámolni?
10. cikk / 25 Eredménytartalék kifizetése osztalékként (eva)
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft. a 2004. évi adózott eredményét teljes egészében felveszi "evás" osztalékként. Egyidejűleg az eva előtti időben keletkezett eredménytartalékot is igénybe veszi osztalékként ("nem evás" osztalék). A "nem evás" osztalék szja-kulcsának számításánál figyelembe kell-e venni az "evás" osztalékot vagy sem?
