Munkavállalók kirendelése más céghez

Kérdés: A munkaszerződéssel eltérő foglalkoztatással kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek? Hogyan kapcsolódnak a költségek a két munkáltató között? A konkrét esetben "A" fuvarozással foglalkozó kft. két munkavállalóját "B" szintén fuvarozással foglalkozó céghez rendeli munkavégzésre. A munkával kapcsolatos eszközöket (kamion) a "B" munkáltató biztosítja. Az "A" kft. szeretné a bérrel kapcsolatos költségeket átterhelni a "B" cégre, mivel ott jelentkezik bevétel.
Részlet a válaszából: […] ...a bevallás alapadatainak egyezősége érdekében az "A" cégnek kell a teljes munkabért bérköltségként, a munkabér utáni adót bérjárulékként elszámolnia, a munkabért terhelő személyi jövedelem­adót és tb-járulékokat levonnia, bevallania és befizetnie. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Apasági szabadság díjának elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 182. számában a 3810. kérdésre adott válasz szerint az apákat megillető pótszabadság költségeit bérköltségként, illetve bérjárulékként kell kimutatni. A hatályos KSH-útmutató szerint ez nem része a keresetnek, tehát kimutatható a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az apasági szabadság díjának elszámolásával többször foglalkoztunk. Az aktuális KSH-útmutatóban foglaltaknak megfelelően már módosítottuk válaszunkat a Számviteli Levelek 2014. 07. 10-én megjelent 308. számában a 6362. kérdésre adott válaszunkban.A KSH 2014. 01. 01-től (és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?
Részlet a válaszából: […] ...amagán-nyugdíjpénztári tagság kezdőnapjától számított ellátási alapnak a Tbj-tv.33. §-ának (1) bekezdésében foglalt mértékkel számított összegét, ha az azegyszáz forintot meghaladja.A kiállító az állami adóhatóságnak adatot szolgáltat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Munkaidő-kedvezmény elszámolása

Kérdés: Helyesen számoljuk-e el az 1992. évi XXII. tv. (Mt.) 138/A. § (1) bekezdése alapján az apát megillető 5 munkanap munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díjat? Az eddigi gyakorlat során a távolléti díjat bérköltségként számoltuk el, a 305/2002. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján benyújtott igényünkre folyósított összeget pedig egyéb bevételként. Felvetődött az elszámolásnak az a módja is, hogy ezen távolléti díjak összege, mint költségvetési kiutalási igény kerüljön elszámolásra az egyéb követelések között, a pénzügyi teljesítéskor ezen összegek kiegyenlítése könyvelendő. Ezen elszámolás a munkáltatót terhelő költségek szempontjából áttekinthetőbb, de a járulékok elszámolása külön figyelmet kíván meg. Melyik elszámolás a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...lehet elszámolni azért sem, mert az ellentmond a bruttóelszámolás számviteli alapelvnek is, a bevételeket nem lehet a költségekkelszemben elszámolni. Az adott esetben a Magyar Államkincstártól kapott összegvalójában költségeket ellentételező támogatás, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.