Prémium, jutalom elhatárolása

Kérdés: Vállalatunk nagykereskedelmi cég, ahol kiemelkedően jó lesz a forgalom idén. Ez már most látszik. Ügyvezetőnk erre hivatkozva 2022-ben szeretné jutalmazásban részesíteni a kereskedelmi osztályok dolgozóit. A döntés megszületett, és szeretnénk elhatárolni még 2021-re ennek a személyi jellegű költségét. A döntést azzal indokolnánk, hogy az idei évi forgalom után kapnák a kollégák a jutalomutazást, és a döntés és értékelés még 2021-ben megtörtént. A fejtörést és a bizonytalanságot az okozza, hogy a juttatás formája utazás, aminek a jövőbeni összege eléggé kérdéses, illetve a hírek szerint a szocho összege is változhat. Tehát az elhatárolandó járulék összege is kérdéses. Helyesen járunk-e el, ha ezeket a személyi jellegű költségeket még 2021-ben elhatároljuk a várható költség szintjén, vagy a költséget csak az utazás teljesülésekor számoljuk (számolhatjuk el?)
Részlet a válaszából: […] ...meg, és ez nem rendszeresen, csak esetenként fordul elő, akkor indokolt lehet az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján a céltartalékképzés a még jóvá nem hagyott prémiumokra, jutalmakra. Ha rendszeresen, csak az elfogadott beszámoló adatainak az értékelése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Nyereményjáték, a vevő visszakapja a vételár 50%-át

Kérdés: Gépjármű-kereskedelemmel fő tevékenységként foglalkozó vezérképviselet (importőr) nyereményjátékot hirdet. A nyereményjáték lényege, hogy egy adott időszakban új autóra adásvételi szerződést kötött ügyfelek közül egy szerencsés magánszemély visszakapja a megrendelt autója vételárának 50%-át. Az árkedvezmény a magánszemély részére oly módon kerül átadásra, hogy a vezérképviselet a márkakereskedő részére, a márkakereskedő pedig (egyező összegben) a magánszemély részére adja át az árkedvezményt. Az előbbi konstrukcióval kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel mind a márkakereskedő, mind az importőr szempontjából:
1. Keletkezik-e valamilyen adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a kifizetőnek az 50% mértékű árkedvezmény után?
2. Alkalmazható-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában foglalt adómentességi jogcím?
3. A visszatérítést egyéb ráfordításként vagy árbevétel-csökkentő tételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...76. §-ának (5) bekezdése] lenne alkalmazandó. Ennek azonban az a feltétele, hogy a nyereményjátékot bárki számára azonos feltételekkel nyilvánosan hirdessék meg, és a vetélkedő, verseny díját ne pénzben adják. Mivel a nyeremény adózására vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartás vezetése mellett – csekély értékű ajándék révén juttatott adóköteles jövedelem. Így adózására, promóciós termékkénti használatára az üzleti ajándéknál leírtak érvényesek.Ha a promóciós célra felhasznált termék nem áruminta, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Hétvégi pihenés

Kérdés: Egy társaság a dolgozóit – házastársaikkal együtt – wellnesshétvégére vinné. A számla a szállást és a félpanziót tartalmazná. Milyen adóvonzata lenne fentieknek, és az hogyan könyvelendő?
Részlet a válaszából: […] ...következően társasági adó szempontjából elismert költségnek minősül a rendezvény költségéből a munkaviszonyban álló magánszemélyekkel és a magánszemélyek közeli hozzátartozójával összefüggésben személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Továbbképzés külföldön felmerült költségeinek terhei

Kérdés: Biztosítási alkusz cég – MNB-regiszterben rögzített, kizárólag vele együttműködő – vállalkozások (kft., bt., egyéni vállalkozó) nagyobb és sikeresebb üzletkötése érdekében külföldi biztosítótársaság székhelyén lefolytatott továbbképzések és az ehhez szorosan kapcsolódó szolgáltatások értékét megfizeti számla ellenében. Ilyen esetben felmerül-e, és ha igen, akkor milyen adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...minősül reprezentációnak, akkor a biztosítási alkusz cégnél felmerült összes költséget terheli egyes meghatározott juttatásként adó. Ekkor is ugyanaz a közteher, csak a felmerülő összes költség 1,18-szorosa után kell 15% személyi jövedelemadót és 22%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.

Üzletrész visszavásárlása és újbóli eladása

Kérdés: A kft. egyik kilépő tagjától visszavásárolta üzletrészét a névérték kétszereséért (a különbözet adóját a vásárláskor levonta, bevallotta, megfizette). A megvásárolt üzletrészt egy éven belül szeretnék eladni, amelyet a bent maradó tagok vásárolnának meg – a terv szerint – névértéken. A társaság saját tőkéje jelenleg a jegyzett tőke háromszorosa. Az üzletrész fenti értékek melletti eladása a vevőknél milyen adóköteles jövedelmet keletkeztet, és azt milyen adó- és járulékkötelezettségek terhelik? Az eladáskor szükséges-e közbenső mérleget készíteni? Az eladás következtében keletkezett veszteség a társaságiadó-alap tekintetében miként viselkedik?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészt a visszavételi értéken az értékpapírok között kell kimutatni (T 373 – K 381, 384), és ezen értéknek megfelelő összeget az eredménytartalékból le kell kötni, és a lekötött tartalékba átvezetni (T 413 – K 414). A visszavételi érték és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatás

Kérdés: Tájékoztatásukat kérem a társas vállalkozó tagjának kifizetett iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli oktatása után fizetendő adókról, járulékokról. Társasági adó szempontjából elszámolhatók-e, illetve számviteli elszámolásuk hogyan történik? Az oktatások a társaság érdekében történnek.
Részlet a válaszából: […] ...a választ az értelmező rendelkezésekkel:Az Szja-tv. 71. §-a (6) bekezdésének h) pontja alapján iskolarendszerű a képzés, ha az abban részesülő a képzőintézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.Az Szja-tv. 3. §-ának 88. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 26.

Promóciós célra felhasznált termékek adózása, számvitele

Kérdés: A 3212. számú kérdésre adott válasz kerek összefoglaló a "Promóciós célra felhasznált termék..." témában. Lehetne ezt aktualizálni 2011-re?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentálására.Természetesen, ha a promóciós célra felhasznált termékmegfelel az Áfa-tv. szerinti árumintával, kis értékű ajándékkal szembenikövetelményeknek, akkor számlázni nem kell, de az átvételt el kell ismertetni(az átadást-átvételt az átvevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Igazolás az üzleti ajándékról

Kérdés: Mi a teendő, ha üzleti ajándékot adunk a minimálbér 25 százalékát meghaladó értékben? (Értelmezésünk szerint ajándék csak magánszemélynek adható, társaságnak nem. Utóbbi esetben térítés nélküli átadásról van szó!) Véleményünk szerint: a belföldi magánszemélynek igazolást adunk az átadott ajándék áfás értékéről. Társaságunknál a tétel társaságiadó-alapot növel, és áfáját is meg kell fizetnünk (ha a beszerzéskor azt visszaigényeltük). Külföldi magánszemély esetén van-e értelme igazolást kiadni a szerzett jövedelemről?
Részlet a válaszából: […] ...a belföldimagánszemélyt terhelő adóelőleget megállapítani (az ajándék áfát is magábanfoglaló piaci értéke növelve 27 százalékkal, és ennek a 16 százalékában). Mivelaz adóelőleg levonására a kifizetőnek – általában – nincs lehetősége, azSzja-tv. 46...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Üzleti ajándéknak nem minősülő ajándék

Kérdés: A társasági adó alanyai vagyunk. Cégünk gyakran ad üzleti ajándékot partnereinek. Úgy hallottam, hogy 2011-től a 19 500 Ft-ot (a minimálbér 25%-át) meghaladó ajándéknál a partner adózik, cégünknek pedig a 27% egészségügyi hozzájárulást kell megfizetnie, míg a 19 500 Ft alatt a társaságiadó-alapot kell növelnünk, és nincs további adóvonzata. Kérdésem, hogy a 19 500 Ft feletti ajándéknál is meg kell növelni a társasági­adó-alapot? Mi a könyvelési tétel mindkét esetben?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladja a minimálbér 25 százalékát,jelenleg a 19 500 Ft-ot, akkor az már nem minősül üzleti ajándéknak.Amennyibenaz üzleti ajándékként a magánszemélynek adott ajándék egyedi értéke nem haladjameg a minimálbér 25 százalékát (a 19 500 Ft-ot), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.
1
2