Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...költség 30 százaléka, de több munkáltató esetén is a folyósítás évétmegelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5millió forint. További feltétel, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélúállami támogatásokról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Lakáscélú munkáltatói támogatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 2.7. pontjában említett vissza nem térítendő támogatás Önök szerint építési költségnek minősül-e, ha korszerűsítésre adják, és csak a költség 30%-a adható adómentesen, vagy az egész? Kinek lesz adóköteles, ha esetleg nem felelt meg a juttatás az adómentesség feltételeinek: a magánszemélynek vagy természetbeni juttatásként a munkáltatónál?
Részlet a válaszából: […] ...vissza nem térítendő munkáltatói támogatás akövetkező feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani,– lakáscélú felhasználásra, – több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négyévben ilyenként folyósított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás

Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
Részlet a válaszából: […] ...2009. évben még hatályos szabályozás alapján adómentesvissza nem térítendő munkáltatói támogatás a következő feltételekkel adható:– hitelintézet útján kell folyósítani,– lakáscélú felhasználásra,– több munkáltató esetén is a folyósítás évét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanforgalmi értékét. Az értékcsökkenés mértékének megállapításakor egybe kell vetnia szolgáló telek értékét azzal az értékkel, amit az ingatlan a szolgalmi joggalvaló teher nélkül képviselne.Az Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlan forgalmi értékét. Az értékcsökkenés mértékének megállapításakor egybe kell vetni a szolgáló telek értékét azzal az értékkel, amit az ingatlan a szolgalmi joggal való teher nélkül képviselne.Az Szja-tv. szerint ingatlannak minősül a föld és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.