Vadásztársaság végelszámolása

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt vezető vadásztársaság elhatározta végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-ével indult el. A Civil Portálon csak a rendes éves számviteli beszámolónak van nyomtatványa, az elektronikus benyújtáshoz. Hogyan kell benyújtani és milyen nyomtatványon a 2014. 12. 03-i fordulónapra készített tevékenységet lezáró egyszerűsített beszámolót, a végelszámolási eljárás 2014. 12. 04-i fordulónapra készített nyitó mérlegét, és a 2014. 12. 31-i végelszámolás alatti egyszerűsített beszámolót?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Mögöttes szabályként – bizonyos eltérésekkel – a számviteli törvény, valamint a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Egyéni cég alapítása

Kérdés: Egyéni cég 2015. január 1-jével történő létrehozásával kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogyan szerepeltesse az egyéni vállalkozó bevallásaiban az addig ki nem fizetett vevői számlák nettó értékét és áfáját? Továbbá az addig ki nem fizetett szállítói számlák nettó értékét és áfáját, a december 31-i leltárban szereplő vásárolt készletek nettó értékét és áfáját. Hogyan szerepeltesse a 2014. de­cember hónapra járó, de még ki nem fizetett, majd 2015 januárjában kifizetett munkabért, az ezek utáni adókat és járulékokat, ha az egyéni vállalkozásában lévő minden eszközét beviszi az egyéni cégbe, és az apport megegyezik a könyv szerinti értékkel? Vagy az Szt. 163. §-a alapján a kettős könyvviteli nyitás utáni tételként a vevők, a szállítók nettó összegének és a munkabér járulékainak könyvelése már a társasági adó alapját módosítja? Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakulását milyen esetben kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni? Az egyéni cég nyitó mérlegének forrásoldalát – a jegyzett tőkén és a kötelezettségen kívül – hogyan kell összeállítani, ha az egyéni vállalkozó nem kívánja a teljes összeget a jegyzett tőkébe helyezni? Előfordulhat, hogy a saját tőke nem éri el a jegyzett tőke összegét?
Részlet a válaszából: […] A kérdés jó néhány alapvető ismeret hiányára, a törvények közötti kapcsolatok, összefüggések nem kellő megalapozottságára utal.Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 20. §-ának (1) bekezdése alapján az egyéni cég az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni cég támogatásaként kezelni. A tárgyi eszközöket a támogatással csökkentett értéken kell a leltárba beállítani, de apportértékként a piaci érték is meghatározható. Ez esetben a két érték közötti különbözet az egyéni vállalkozó vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Áttérés az egyszeresről a kettős könyvvitelre (eva)

Kérdés: Az Eva-tv. 8. §-ának az eva alapjának megállapítására vonatkozó különös szabályai nem kezelik azt az esetet, amikor az Szt. hatálya alatt maradó adóalanynak kötelezően át kell térnie az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvitelre (pl. ügyvédi irodáknak). Mi a helyzet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...adóra vonatkozó rendelkezések alapján (a jogutód nélküli megszűnés szabályainak alkalmazása miatt) az egyszerűsített mérlegben tartalékként nyilvántartott bevételt a 2002. évi társaságiadó-alap megállapításánál figyelembe kellett venni, és még áfaalanyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...tette, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítők a saját termelésű készletek értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron állapítsák meg. Ezen egyszerűsített önköltségszámítás most kiegészült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az áttérés szabályai (eva)

Kérdés: Melyek az áttérési szabályok a különféle társasági formák esetében? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli az evát választókat?
Részlet a válaszából: […] ...adóévében az Szja-tv. egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét, amelyet a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tart nyilván, amíg adókötelezettségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 5.

Betéti társaságból kilépő tag részére fizetett összeg könyvelése

Kérdés: A bt. egyik beltagja kilépett a társaságból. A tagi betét összege: 2 beltag együtt 20 ezer forint, 2 kültag együtt 20 ezer forint. A mérleg szerinti saját tőke 33 558 ezer forint, a mérleg szerinti tartalék összege: -3821 ezer forint, a naplófőkönyv szerinti pénzügyi eredmény 30 495 ezer forint. A taggyűlés úgy határozott, hogy a kilépő tagnak visszafizeti a tagi betétjét és az üzletrészét közös megegyezés alapján összesen 40 millió forint összegben. Hogyan könyveljük a kilépő tagnak kifizetett összeget?
Részlet a válaszából: […] ...viseléséből kizár.A bt. esetében a tagi betétek együttes összegét meghaladó saját tőke valójában adózott eredmény, amelyet osztalékként (és nyilvánvalóan a kilépő tagot megillető összegként) csak akkor lehet kifizetni az Szt. 114. §-ának (2) bekezdése szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 5.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] ...ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített – áfát nem tartalmazó – értékét. Ebből már következik, hogy a visszavételi értékkel a lízingbevevőnél a bekerülési értéket kell csökkenti. A hivatkozott jogszabályi előírás alapján, ha a pénzügyi lízing...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.