Biztosító által fizetett összeg elszámolása

Kérdés: A gépjárműben keletkezett kárt a biztosító részben vagy teljes egészében megtéríti. A megtérítésnek a gyakorlatban különböző formái vannak. Lehet az, hogy a biztosító javíttatja meg a gépjárművet, vagy totálkár esetén kicseréli azt. Lehet az is, hogy a biztosítottnak fizeti a kármegállapítási jegyzőkönyv alapján a díjat, magát a javítást a károsult végezteti el, vagy közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet. Hogyan kell ezeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...költségeket a tényleges vagy a kalkulált összegben – mint térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás értékét – az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni (T 523 – K 9648). A javítási költségek dokumentuma lehet a biztosító nevére szóló számla másolata, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 9.

Raktárépület felújítása támogatásból

Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
Részlet a válaszából: […] ...Így a megkeresésben megfogalmazott kérdésekre egyértelmű választ nem lehet adni, a válaszadáshoz a választ adó kénytelen feltételezésekkel élni, válaszát a feltételezésekhez igazítani, ennek kapcsán a raktárépületet az egyéb eszközöktől elválasztani, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Késve kapott számlák

Kérdés: Multinacionális vállalat lévén gyakran előfordul olyan eset, hogy egy-egy számlát késve kapunk meg. A helyi gyakorlat szerint az volt a folyamat, hogy az adott számlát adott hónapra könyveltük, a számla kelte az, ami a számlán is fel van tüntetve, és a fizetési határidő szintén. Ez azonban azt okozza, hogy a 30 napon túli (esetlegesen még több) lejárt tartozás kategóriába kerülnek, ami nem egészen a valós képet mutatja. Mi a helyes eljárás ilyen esetben? Ha arra a napra könyveljük a fizetési határidőt, amikor a tényleges könyvelés történik, vagy pedig a számlán eredetileg szereplő fizetési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...feltüntetendő teljesítés időpontjával (általában későbbi), a fizetési időpontnak pedig semmi köze nincs a könyveléshez.A partnerekkel kötött szerződés, a partnerekkel való kapcsolat kérdése (és nem számviteli kérdés), hogy a gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Hibás alapanyagból készült és értékesített termék

Kérdés: Ipari termelést folytató társaság rossz minőségű alapanyagot kapott a szállítójától, amit felhasznált, és a késztermékeit értékesítette. A minőségi probléma később vált ismertté, a terméket vissza kellett hívnia. A szállító minden kárát megtérítette, ami ténylegesen felmerült, és amit bizonylattal igazolt. Ezenfelül kártérítésben is megegyeztek (a jó hírnév megsértése miatt). A kártérítést a szállító a termék térítésmentes átadásával teljesíti. Az ügylet 2020. évi, de a nem vagyoni kártérítés teljesítése az ingyenes termékátadással részben csak 2021-ben teljesül. Az a kérdés, hogy a 2020. évi fordulónap és a mérlegkészítés időszakában ingyenesen átadott/számlázott termék értéke, mint egyéb bevétel, a 2020. vagy a 2021. évet illeti? Az egyéb bevétel az Szt. szerint pénzügyileg rendezett. Ez a teljesítés pénzügyileg rendezettnek minősíthető-e a 2020. év tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell tekinteni akkor is, ha az térítésmentesen történik. A termékbeszerzést viszont a szállítóval (jelen esetben az egyéb bevételekkel) szemben kell könyvelni, és nem az időbeli elhatárolások csökkentésével. Így a 2020. üzleti év mérlegfordulónapja után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése

Kérdés: 2019 szeptemberében jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg társaságunkat. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2018. évre könyveltem, mivel az korábbi évet érint. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2019-re könyvelném.
Részlet a válaszából: […] ...is, a 77. § (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti követelések kivételével. A kivételek közé tartoznak:– a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,– a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Helyreállítási költségek tűzkár esetén

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?
Részlet a válaszából: […] ...haszonanyagértéken) át kell vezetni a vásárolt készletek közé, a nettó érték és a piaci érték közötti különbözetet (a piaci értékként figyelembe vett érték nem lehet több, mint a nettó érték) pedig terven felüli értékcsökkenésként elszámolni.A tűz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

K+F támogatás költségek fedezetére

Kérdés: GINOP K+F támogatás személyi jellegű költségek fedezetére: Az előleget 2018-ban kötelezettségként könyveltem, az elszámolás 2019-ben történik meg. A pályázatból megtérülő költségeket átkönyveltem az 1-es számlaosztályba. Az elszámolás megtörténtekor visszavezetem, és ezzel szemben oldom az elhatárolt bevételt, a 2019. évi költségekkel szemben egyéb bevételként könyvelem. A 2018. évi eredmény miatt jártam így el. Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy vitatható a kérdésben leírt megoldás.A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként – az Szt. 25. §-ának (4) bekezdése szerint – a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Forgalomtól függő engedmények

Kérdés: A társaság forgalomtól függően különböző engedményeket nyújt vevőinek. Ezek lehetnek fix, arányos, progresszív engedmények, amelyekkel utólag, az év végén számolnak el. Számlázni kell ezeket az engedményeket? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...utólag adott engedmény számviteli elszámolása:– ha azt helyesbítő számlában adják, akkor a helyesbítő számla szerinti értékkel a már elszámolt árbevételt (a vevőknél a beszerzési értéket) kell módosítani (csökkenteni), és a fizetendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Káresemény elszámolása

Kérdés: Káreseményekkel kapcsolatosan felmerülő javítási, helyreállítási, mentési munkák ráfordításait költségként vagy egyéb ráfordításként kell elszámolni? Lehet-e egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mikor költség, mikor ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy jellemzően igen, de a felmerülés körülményeire minden esetben tekintettel kell lenni.Mikor költség? A társaság tulajdonában lévő személygépkocsit káresemény következtében javítani kell. A személygépkocsi a társaság saját tárgyi eszköze, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...kapott (a ténylegesen megkapott) összeget a T 384 – K 389 könyvelési tétellel könyveli, a többi tétel könyvelése azonos az előbbiekkel.A határidős leszállítási ügyletet a kötéstől a teljesítésig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
1
2
3
7