Társas vállalkozó járulékterhei

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?
Részlet a válaszából: […] A társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytatónaknem minősülő tagja (társas vállalkozó) után társadalombiztosítási járulékfizetésére kötelezett. A társas vállalkozó egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot(magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Minimum-járulékalap és az szja-alap eltérése

Kérdés: A havi munkabér számfejtésénél eltérhet-e a tb-járulék alapja az szja-előleg alapjától? Önök egy korábbi válaszukban utaltak arra, hogy a minimum-járulékalap és a bruttó bér közötti differenciát támogatásként, vagyis egyéb bevételként kell könyvelni, ha annak terheit a munkáltató viseli. A havi elektronikus járulékbevalláshoz kapcsolódóan, a cég havonta lejelenti, átvállalhatja-e a járulékkülönbözetet, vagy meg kell, hogy egyezzen az szja és a minimum-járulékalap? 2008-ban is folytatható a 2007-es gyakorlat, ha a minimum-járulékalapnál kevesebb a bruttó bér?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdenünk, hogy a kérdező a kérdésébenmeg nem nevezett válaszunkat alaposan félreértette. Átnézve az e témában adottválaszainkat, nem találtunk olyat, amely szerint a társaságot terhelőköltségeket támogatásként, és így egyéb bevételként kellene...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 17.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése

Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
Részlet a válaszából: […] ...viseli, ajárulékfizetési kötelezettséget is vele szemben kell előírni az 55.számlacsoporttal, a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben. Annakeldöntése, hogy az 55. számlacsoporton belül melyik számlára könyvelik, amunkaadó feladatkörébe tartozik, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása

Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Nyilvánvalóan a ki nem vett jövedelmet könyvelni nem kell,hiszen az eszközökben-forrásokban változást jelentő gazdasági esemény nemtörtént. A Tbj-tv. 20. §-ának (3) bekezdése alapján, ha a biztosítottjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimum-járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 19.

Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
Részlet a válaszából: […] ...Flt. szerint a vállalkozóijárulék-kötelezettség az egyéniés a társas vállalkozóra (mint természetes személyre) terjed ki. Ajárulékkötelezettség nem vonatkozik arra, aki öregségi, rokkantsági, balesetirokkantsági nyugdíjban részesül, vagy arra jogosulttá vált.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 14.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató viseli, a járulékfizetési kötelezettséget is veleszemben kell előírni a személyi jellegű egyéb kifizetésekkel szemben (T 551 – K473)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

A minimum- és a tényleges járulékalap közötti különbözet (szja)

Kérdés: Ha 2006. 09. 01-jén a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a kötelező 125 E Ft járulékalapot, és ezt a munkáltató nem jelenti be, akkor megteheti-e, hogy a tényleges bér és a 125 E Ft közötti járulékot megfizeti, és a dolgozót terhelő járulékot költségként elszámolja? Ebben az esetben mi a teendő a különbözetre eső szja-val?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelme nem éri el aminimum-járulékalapot, és ezt a foglalkoztató nem jelenti be az államiadóhatósághoz, az így előálló járulékkülönbözetet a foglalkoztató viseli. Minda foglalkoztatót, mind a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 14.