Katás bt. cégértéke

Kérdés: Egy betéti társaság 2018 végén alakult, megalakulásától 2019. 02. 28-ig a számviteli törvény hatálya alá tartozott, kettős könyvvitelt vezetett, egyszerűsített éves beszámolót készített. Saját tőke: 31 E Ft. A betéti társaság a megalakulás évében nem rendelkezett tárgyi eszközzel, azt követően sem. 2019. március 1-jétől a bt. a kisadózó vállalkozások tételes adója (továbbiakban: kata) adózási formát választotta. Az áttérés során a saját tőke 70 E Ft volt. A társaság 2022. 09. 01-jén végelszámolás alá került, a törlésére 2023. 02. 13-án került sor. Hogyan állapítható meg 2021 októberére az úgynevezett katás bt. cégértéke, hiszen az ún. kataadózás miatt az adó megfizetését követően a bevétel teljes egésze jövedelem, másrészt a magánszemély aktivitásától függ, hogy lesz-e bevétele? Az adókat havonta fizetni kell mindenképpen. A költségszámlák nem állnak rendelkezésre, valamint üzleti terv sem készült egyik évben sem. Véleményem szerint csak az aktuális eszközérték az, ami hiteles dokumentumok alapján megállapítható lenne.
Részlet a válaszából: […] ...tulajdonában lévő eszközök vélt eladási ára alapján történik az értékelés, amely nem a könyv szerinti értéket jelenti, hanem hogy mekkora összeget kapna ma a tulajdonos akkor, ha mindent eladna;– a szorzószámos cégértékelés esetén a szakma olyan általánosan használt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Részvényes halála esetén szerzési érték az örökösnél

Kérdés:

Ügyfelem egy szövetkezetből átalakulással létrejött részvénytársaság végelszámolásáról döntött. A magánszemély részvényesekkel el kell számolnia a részvénytársaságnak, ki kell adni részükre a vagyont. A jegyzett tőke (a részvények) tulajdonosai az évek során megváltoztak. A részvényesének halála következtében az örökösei a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során milyen szerzési értéket vehetnek figyelembe az szja-alap megállapításakor?
– Azt, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz [Szja-tv. 67. § (9) ak. 2. pont]; ez esetben a névértéket, más esetben a rá jutó sajáttőke-összeget, vagy
– azt az összeget, amit az örökhagyó is figyelembe vehetett volna?

Részlet a válaszából: […] ...a részvényesek halála következtében az örökösei, a társaság végelszámolása (vagy a részvények elidegenítése) során szerzési értékként azt az összeget vehetik figyelembe, amit a hagyatéki leltár vagy végzés tartalmaz az Szja-tv. 67. § (4), illetőleg (9)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 12.

Dohánybolt dohánykészletének megvétele

Kérdés: Nemzeti Dohánybolt végelszámolása során a meglévő dohánykészletet a bt. tulajdonosának ki lehet-e számlázni, megveheti-e? 2 millió forintról van szó, ebből fizetné vissza a tagi kölcsönt. Perben áll a magyar állammal, évek óta bezárt. Végkifejlet a végelszámolás.
Részlet a válaszából: […] ...nélküli összeg a végelszámolás alatt álló bt. árbevétele lesz, az áfát pedig a költségvetésbe be kell fizetni.Ha a harmadik személyekkel szembeni kötelezettséget – pénz hiányában – nem tudták rendezni, a hitelezők a dohánykészletet számlázással, pénz helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Garanciális kötelezettség átvállalása

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...a térítés összege, mint a költségek (ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás: T 8634 – K 384, és természetesen a céltartalékképzés indokoltságának megszűnése miatt a képzett céltartalék felhasználását (T 421 – K 9651) is könyvelni kell;– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor

Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...zárlat keretében:-a könyvvitelben kimutatott értékhelyesbítést, illetve értékelési különbözetet a megfelelő értékelési tartalékkal szemben ki kell vezetni,-az időbeli ráfordítások közül:= a bevételi, illetve a költség/ráfordítás jellegű tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...kell (ki lehet) adni.Hiányzik az arra való utalás is, hogy a cégnek a tulajdonossal szembeni kötelezettségén túlmenően van-e egyéb személyekkel szemben kötelezettsége, és az elő­zetesen (a végelszámolás befejezéséig) kiegyenlítésre került-e.Csak néhány – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Magyarországi fióktelep áthelyezése

Kérdés: Olasz külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe generálkivitelezést folytat Magyarországon. A munkálatokhoz részben saját tárgyi eszközeit használja. A munkálatok hamarosan véget érnek. A magyarországi fióktelep a levonulás után megszüntetésre kerül. Eközben az olasz külföldi vállalkozás egy új munkálatra kapott megbízást Svédországból, ahol szintén létrehozott egy fióktelepet. A svédországi fióktelep ugyanilyen munkálatokat fog végezni. Ezért az olasz külföldi vállalkozás úgy döntött, hogy a magyarországi fióktelep könyveiben szereplő munkálatokhoz szükséges gépeket kiviszi a svéd fióktelephez. A gépek nem fognak visszakerülni Magyarországra. A külföldi cég ezt nem tárgyieszköz-értékesítésként kívánja megoldani, mivel az ő szempontjuk szerint a fióktelepek között mindösszesen a saját tulajdonukat helyezik át. Ez az ügylet funkcionálhat-e vagyonáthelyezésként, vagy ingyenes eszközátadásként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...előtti eredményével szemben.A végelszámolás alatt elvégzendő legfontosabb feladat az, hogy az eszközöket közvetlenül a kötelezettségekkel szemben nem lehet kivezetni, azokat el kell adni a külföldi vállalkozás részére, az eladási – áfa nélküli – árat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Egyszerűsített végelszámolás – a céget nem törölték

Kérdés: A bt. egyszerűsített végelszámolással kívánt megszűnni kb. 2 évvel ezelőtt. Annak rendje és módja szerint minden adóbevallást, beszámolót elkészítettem, benyújtottam, elkészült a vagyonfelosztási javaslat is. A vagyonfelosztási javaslatban kiadható vagyon szerepelt, aminek adófizetési kötelezettsége volt. Ezt a kötelezettséget a megfelelő bevallási nyomtatványon be is vallottam, és az ügyvéd be is fizette. Abban az évben jött az új rendelet, miszerint a cégbíróságnak elektronikus úton meg kell küldeni bizonyos dokumentumokat, hogy a céget törölni tudja. Ezt sajnos nem tudtam, és több hónap után derült ki, hogy a céget nem törölték, hanem újra élő céggé tették. Most újra meg szeretném szüntetni a céget, de nem tudom, hogy az anno beküldött bevallásokkal, befizetésekkel mit tegyek, mert a cég akkor nem szűnt meg, és az elmúlt években élő társaság volt tevékenység nélkül. Milyen vagyont tudok most kiosztani, ha nem volt tevékenység? Mit kell tennem most, milyen beszámolót adjak be, mert a vagyonkiosztást akkor leadóztam, és a cég azóta semmilyen tevékenységet nem végzett? Milyen tartalmú bevallást kell benyújtanom?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kb. 2 évvel ezelőtt elvégzett egyszerűsített végelszámolás sikertelen volt, mert a céget a cégbíróság a cégjegyzékből nem törölte. (A cég törlését évtizedek óta a végelszámolásra kerülő cég végelszámolójának kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékkifizetés helyét különböző módon igyekszik a kérdező megtalálni, csupán a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseket nem veszi figyelembe!A jogutód nélküli megszűnés formája az adott esetben a végelszámolás. A végelszámolásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...a bevallott bevételt az adóalap megállapítása során csökkentheti a felé számlázott, dokumentált költségekkel, díjakkal az Szja-tv. 16-23. §-aiban foglaltak figyelembevételével.] Tehát nem tagi hitelben kell gondolkodni, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
1
2
3
9