9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Ökörsütéses rendezvény költségeinek elszámolása, adózása
Kérdés: Vállalkozásunk fennállásának 25. évfordulóján ökörsütést rendezett ügyfelei részére. Milyen költségnek minősül a szóban forgó ökörsütés? Hogyan kell elszámolnia a vállalkozásnak, ha a saját készleteiből is felhasznált bizonyos anyagokat a rendezvény lebonyolításához? Helyesen járt el a rendezvényt szervező cég, amikor 27%-os áfát számított fel a rendezvény lebonyolításáért? Visszaigényelheti-e vállalkozásunk az áfát?
2. cikk / 9 Számla e-mailen, PDF-formátumban
Kérdés: Egyre több partner csak e-mailben (PDF-formátumban) küldi a számlát. A vevőnél kinyomtatott bizonylat minőségében is teljesen egyforma tud lenni a szállítói oldalon kinyomtatott és postázott bizonylattal, viszont e-mailben hamarabb megérkezik, és nincs hozzá kapcsolódó egyéb költség sem. Ez a bizonylat e-számlának minősül? (Az 5942. kérdésre adott válaszuk arra utal, hogy igen.) Milyen feltételekkel fogadható be és alkalmazható áfalevonásra az ilyen számla?
3. cikk / 9 Lakóingatlan karbantartásának áfája
Kérdés: Adólevonási jog érvényesítésében kérném a segítségüket. Több ügyfelemnél is előfordul, hogy a tevékenységüket lakóingatlanokban folytatják. Lakást vesznek bérbe, melyet kizárólag csak üzleti célra használnak, nem lakik a lakásban, esetleg épületben senki. Az Áfa-tv. 124. §-a (1) bekezdésének i) pontjában az olvasható, hogy a "lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges terméket terhelő előzetesen felszámított adó" nem levonható. Ez a levonási tilalom a javításra, karbantartásra és a szolgáltatásokra – például festés-mázolásra – is vonatkozik, vagy azok általános forgalmi adója levonásba helyezhető?
4. cikk / 9 Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása
Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
5. cikk / 9 Egyéni vállalkozás átalakulása egyéni céggé
Kérdés: Egyéni vállalkozásunkat át szeretnénk alakítani egyéni céggé egy hitelfelvétel miatt. Az egyéni cég alapító okiratában kell rögzíteni, hogy jogutódja lesz az egyéni cég az egyéni vállalkozásnak? Jogutódlás során az eszközök könyv szerinti vagy piaci értéken kerülnek be az egyéni cégbe? Az átalakulási vagyonmérlegben kimutatott értéken kell megnyitni az új cég könyveit? Az egyéni vállalkozás eszközeivel, forrásaival, követeléseivel? Az átalakulás után a megszűnő egyéni vállalkozás bevallásait a megszűnés szabályai alkalmazásával kell elkészíteni? A tárgyi eszközök, a készletek után az áfát be kell vallani? A cégbe bekerülő eszközök után kell illetéket fizetni?
6. cikk / 9 Áfa-visszaigénylés EU-s társfinanszírozású projektnél
Kérdés: Egy civil szervezett elnyert egy 100%-os támogatottságú EU-s társfinanszírozású projektet. A civil szervezet jogosult áfa visszaigénylésére azoknál a projekteknél, tevékenységeknél, amelyek nem tartoznak az alaptevékenységéhez, pl. konferenciaszervezés, tanulmánykészítés stb. Mivel az alaptevékenység tárgyi adómentes érdekvédelmi tevékenység, ezért az áfa visszaigénylését elvileg arányosítással kell megállapítani, de ha egyértelműen megállapítható, hogy egy adott költségelem a tárgyi adómentes, vagy az áfás tevékenységhez kapcsolódik, akkor az Áfa-tv. szerint másképpen is megoldható. Mivel a szervezetnek van áfalevonási jogosultsága, így az EU-s társfinanszírozású projekt esetében nettó módon számolt el (mivel a visszaigényelhető áfát az állam nem téríti meg), vagyis a támogatás nettó összegét a pályázat keretében igényelte vissza, míg az áfa összegét levonásba helyezte, mivel azt az APEH-től kellett visszaigényelni. Kérdés, hogy helyesen járt-e el a civil szervezet, hogy az elkülönített nyilvántartás alapján igényelte vissza az áfát, vagy arányosítással kellett volna visszaigényelni azt? Nem okoz-e problémát az, hogy nincs vevői áfás számla a támogatás összegéről, mivel az állam, mint "vevő", ilyet nem állít ki?
7. cikk / 9 Elszámoltatás elszámolásra kiadott összeggel
Kérdés: Társaságunk telephelyén 2001-2002-ben jelentős értékű felújítás volt, amelyet aktiváltunk. A felújítás 2 éve alatt az ügyvezetőnél közel 7 millió forint elszámolásra felvett előleg halmozódott fel (ami a könyvelésben követelésként szerepelt), amellyel végül az ügyvezető akként számolt el, hogy 2003 márciusában felújításról szóló, az elszámolási előleggel közel megegyező összegű készpénzes számlákat fogadott be. A társaság egyik tulajdonosa sikkasztás gyanúja miatt feljelentést tett. A számlákat a nyomozás során a rendőrség lefoglalta, annak könyvelése, áfatartamának levonásba helyezése akkor nem történt meg. A bírósági eljárás 2007 áprilisában lezárult. A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy az ügyvezető a rábízott pénzeszközöket jogtalanul eltulajdonította vagy sajátjaként rendelkezett volna vele. Ezért az ügyvezetőt jogerősen felmentette. A gazdasági esemény teljesítettnek minősül-e? 2007-ben megtörténhet-e a számlák befogadása, áfatartamának levonása? Milyen időponttal történjen az aktiválás? A bírósági iratokban lévő eredeti számlákról kért hiteles másolat megfelelő-e?
8. cikk / 9 Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítésének áfakötelezettsége
Kérdés: Rokkantnyugdíjas ingatlanközvetítői tevékenységet végez egyéni vállalkozóként. Mikor és milyen számlázási kötelezettsége van, választhatja-e az alanyi adómentességet?
9. cikk / 9 Irodaépület lakás céljára történő hasznosítása
Kérdés: Egyéni vállalkozó irodaépületet vásárolt, az áfát visszaigényelte. Az épületet részben saját maga, részben bérbeadás útján hasznosította. A bérleti szerződés felmondása után az épület alsó szintjét lakásként hasznosítja. A vállalkozó a közüzemi díjak, a költségek arányos megtérítése ellenében használhatja-e az irodaépületet lakás céljára úgy, hogy az áfát nem rendezi?