Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...lévő vállalkozásokkal szemben sort, de a sorra vonatkozóan a számviteli törvény nem ad külön előírást. A tartós kötelezettségekre vonatkozó – az előző bekezdésben hivatkozott – előírásból és a rövid lejáratú kötelezettség értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Importált termék árfolyama

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A vámkezelés Magyarországon történik. Helyesen járunk-e el, ha az USD-ben kiállított számla forintértékét a vámhatározat dátumával határozzuk meg (a számviteli politikában meghatározott árfolyamon)? Ha például Szlovéniában vámkezelik, akkor a fuvarparitásnak megfelelő árfolyamot kell alkalmazni? Pl. CIF- vagy CFR-paritás esetén azzal a dátummal könyvelem (teljesítés napja), amikor a hajóból kirakodnak (amikor az áru áthalad a hajókorlát fölött)?
Részlet a válaszából: […] ...kell beszerzési értékként könyvelni a szállítóval szemben. Az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (a szállítóval szembeni USD-tartozást) a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] ...vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint: adásvételiszerződés alapján az eladó köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Fuvarokmányok szigorú számadási kötelezettsége

Kérdés: Ha egy egyéni vállalkozó vagy egy gazdasági társaság főtevékenysége a fuvarozás, akkor szigorú számadási kötelezettség alá kell-e vonni a fuvarleveleket? Ha a fuvarozási tevékenységet nem főtevékenységként végzi, a menetleveleket is szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni?
Részlet a válaszából: […] ...a szigorú számadási kötelezettség alá vonást az is, hogy afuvarlevelek, a menetlevelek illetéktelen felhasználása visszaélésekre adhat okot.A szigorú számadási kötelezettség a bizonylat, az adottesetben a fuvarlevél, a menetlevél kibocsátóját terheli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánvalóan a külföldi partnerrel történt megállapodás alapján és azonos devizaösszegben.A társaság könyveiben a külföldi pénzértékre szóló követelés a szerződés szerinti teljesítés időpontjában érvényes választott devizaárfolyamon átszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Megkifogásolt teljesítésre fizetett összeg elszámolása

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?
Részlet a válaszából: […] ...a másik fél valósnak nem ismert el.A kérdésben megfogalmazottak figyelembevételével (a bérbeadó érvei ismereteinek hiányában) a kérdésekre a rövid válasz: a bérbeadó nem a számviteli előírások szerint járt el, mert követelést a bérlővel szemben nem mutathatott ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.