8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Mikrobeszámolót készítő vállalkozó valutakezelése
Kérdés: A valutakezelésről szeretnék tájékoztatást kapni, mind az Áfa-tv., mind az Szt. szempontjából, példával illusztrálva. Szállítói számla készpénzben való kiegyenlítésénél helyesen járunk el az átlagáras könyveléssel? Két hónappal később érkező számlánál a teljesítéstől számított következő hónap 15-i árfolyamot kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kifizetés a számla beérkezése előtt megtörtént? Utalásos jóváíró számla esetében nem történik visszautalás, csak készpénzben levonás egy későbbi számla összegéből? Mi a helyes eljárás az árfolyamok tekintetében, és keletkezhet-e árfolyam-különbözet?
2. cikk / 8 Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata
Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
3. cikk / 8 Eltérő mérleg-fordulónapi devizaárfolyam
Kérdés: Cégcsoportunk több társaságánál problémát jelent a devizás tartozások és követelések állományának a december 31-én érvényes árfolyamra történő értékelésének elszámolása, annak az eredményre, a saját tőkére, az adókötelezettségre gyakorolt hatása. A december 31-i kiugróan magas euró- és CHF-árfolyam alkalmazásával keletkező árfolyam-különbözet jelentős mértékben torzíthatja a cégek vagyoni és pénzügyi helyzetét jelző mutatókat. Elfogadható-e a könyvvizsgálóval való egyetértés esetén [az Szt. 4. §-ának (4) bekezdése alapján], hogy az év végi devizás tartozások és követelések átértékelésénél a december 31-i árfolyam helyett egy átlagárfolyammal számoljunk? Megítélésünk szerint az átlagárfolyammal számított különbözettel a beszámoló jobban megközelítené a valós vagyoni és pénzügyi helyzetet.
4. cikk / 8 Devizaárfolyam megváltoztatása
Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet középárfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
5. cikk / 8 Devizában adott előleg beszámítása
Kérdés: Belföldi cég vagyunk, az általunk vásárolt termék ellenértékét belföldi partnerünk euróban kérte. Előlegként a teljes vételárat euróban utaltuk forintszámlánkról, amelyet bankunk március 20-án teljesített. (Számviteli politikánkban bankunk devizaárfolyama szerepel.) A szállító előlegszámláján a teljesítés időpontja március 26., és MNB-középárfolyamot használ. A számla kelte március 31. A márciusi áfabevallást követően kaptuk meg az előlegszámla sztornóját, teljesítés március 26., kelte április 15. A termékértékesítés április 4-én történt meg, amelyről számlát állítottak ki. Mely időpontokkal és milyen árfolyamokkal kell könyvelnem a fenti eseményeket? Lesz-e és mikor árfolyam-különbözet?
6. cikk / 8 Devizaalapú bérleti díj elszámolása
Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
7. cikk / 8 Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor
Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
8. cikk / 8 Devizaelszámolások
Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
