Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] A terjedelmes kérdéssorozat önmagában is esetenként ellentmondó, de egyértelműen utal arra, hogy a kérdező éppen a devizás tételek árfolyamával kapcsolatos számviteli előírásokat, az Szt. 60. §-át nem ismeri, illetve nem megfelelően kívánja alkalmazni.Az Szt. 47....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Mikrogazdálkodói beszámolónál az árfolyam használata

Kérdés: A 398/2012. Korm. rendelet alábbi előírásának értelmezéséhez kérem segítségüket. "A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges, akkor átlagárfolyamon." Ezek szerint a csökkenés nem könyvelhető a FIFO módszer alapján? Ha a vevő kiegyenlítését a bankból a vevő könyv szerinti értéken kell könyvelni, akkor a bankszámlán keletkezik árfolyam-differencia? A bankköltséget is napi árfolyamon kell könyvelni? Eddig a vevőn napi árfolyamon könyveltem, és a vevőn volt árfolyam-különbözet, a szállító kiegyenlítését pedig könyv szerinti értéken, a bankból FIFO módszerrel könyveltem.
Részlet a válaszából: […] ...év mérlegfordulónapjához kapcsoltan sincs átértékelés).Az előbbiekből következően a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség (részbeni vagy teljes) csökkenését ezekről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.

Áttérés mikrogazdálkodói beszámolóra – árfolyam

Kérdés: A kft.-nek CHF-alapú ingatlan pénzügyi lízingje van. Szeretne áttérni a mikrogazdálkodói beszámolókészítésre. A fennálló kötelezettsége áttérés előtt a választott pénzintézet december 31-i átlagárfolyamán számított forintösszeget mutatja. Az áttérést követően milyen feladat keletkezik e kötelezettséggel kapcsolatban a 398/2012. Korm. rendelet 14. § (1) bekezdésének f) pontja alapján? Mikrogazdálkodói könyvvezetés esetén a lízingbe adó havi fizetési értesítőin Ft-ban kimutatott tőketörlesztést és árfolyam-különbözetet továbbra is át kell számítani? Mi lesz a viszonyítási árfolyam?
Részlet a válaszából: […] ...A mikrogazdálkodói beszámoló készítésére vonatkozó Korm. rendelet 11. §-ának (6) bekezdése alapján a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon (tehát a december 31-i...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Devizaárfolyam megváltoztatása

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2010. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet kereskedelmi középárfolyamát alkalmazta. A számviteli politika 2011. 01. 01-től módosult, az MNB-középárfolyam szerinti értékelésre tértünk át. A 2010. 12. 31-én a számlavezető pénzintézet középárfolyamán nyilvántartott devizaalapú kötelezettségeinket, követeléseinket át kell-e értékelni az MNB-középárfolyamnak megfelelően, vagy csak 2011. év végén történjen meg az átértékelés, és addig a számlavezető pénzintézet közép­árfolyama szerint könyveljünk? Ha az év elején át kell értékelnünk, a különbözet pénzügyi bevételként vagy ráfordításként számolandó el?
Részlet a válaszából: […] ...lehet – a számviteli törvény szerinti meghatározásokat,fogalmakat használjuk. Így például devizás tételek helyett külföldi pénzértékreszóló eszközök (valuta, deviza, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír) és kötelezettségeka helyénvaló fogalmak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 7.

Devizaalapú bérleti díj elszámolása

Kérdés: A társaság ingatlan-bérbeadással foglalkozik. A havi bérleti díjat euróban határozták meg, amelyet a bérbeadó a tárgyhónap első napján érvényes MNB-devizaárfolyamon számláz forintban, a bérlő pedig a tárgyhó 5. napjáig átutalja a számlázott összeget. A bérbeadó számviteli politikája szerint a devizában is nyilvántartott követeléseket és kötelezettségeket kereskedelmi banki átlagárfolyamon tartja nyilván. A devizaalapú ügyleteknél az árbevételt devizában is nyilván kell-e tartani? Év végén kell-e árfolyam-különbözetet számolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell elszámolni, a számla alapján elszámolt árbevételt, követelést és kötelezettséget a választott devizaárfolyammal számított értékre kell helyesbíteni (T 311 – K 91-92, 467 vagy T 91-92, 467 – K 311).c) Amikor a bérlő fizet (a kérdés szerint a számlázott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Átlagárfolyam alkalmazása

Kérdés: Mit jelent az átlagárfolyam alkalmazása a könyvelésben? A devizavételi és -eladási árfolyam átlaga, vagy esetleg ezt a későbbiekben korrigálni kell?
Részlet a válaszából: […] ...2001-től hatályos Szt. 60. §-a sajátosan alkalmazza a deviza átlagárfolyamát. A 60. § (4) bekezdése szerint a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. szeptember 19.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint a társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...a napon azonos árfolyam alkalmazásával és ezt érvényesítve a mérleg-fordulónapi értékelés során is), másrészt – az előbbiekre építve – a mérleg-fordulónapi értékelés megváltoztatásával a megbízható és valós összkép, a valódiság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.