Bejelentkezés az iparűzési adó hatálya alá

Kérdés: Be kell-e jelentkezni az iparűzési adó hatálya alá a vállalkozás székhelyétől eltérő településre az alábbi esetekben?
1. A vállalkozás a székhelyétől eltérő településen rendelkezik egy telekkel, melyen saját részre üzemcsarnokot és irodát építtet, ehhez alvállalkozókat is igénybe vesz. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
2. A vállalkozás építési telket vásárol, melyekre lakóingatlanokat épít, amiket magánszemélyek részére kíván majd értékesíteni. Az építkezés időtartama meghaladja a 180 napot.
Részlet a válaszából: […] Egy adott településen az iparűzésiadó-kötelezettség miatti bejelentkezési kötelezettség a településen lévő székhely, telephely létéhez kötődik. Ezért azt kell tisztázni, hogy a kérdésben említett két esetben keletkezik-e Htv. szerinti telephely az építési munka helye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Konzorcium keretében építőipari beruházás

Kérdés: Társaságunk egy másik vállalkozóval közösen konzorciumi megállapodás keretében egy nem engedélyköteles építőipari beruházás kivitelezését vállalja 50-50%-ban. A tagok a megrendelővel közösen szerződnek, a vállalkozási díjat 50-50%-os megoszlásban számlázzák a megrendelő részére, a konzorciumi megállapodás alapján a költségeket is 50-50%-os arányban vállalják. A kivitelezési munkákhoz a konzorcium alvállalkozókat is igénybe kíván venni. A tagok az alvállalkozókkal a megrendelővel kötött szerződéshez hasonlóan közösen szerződnek, és az alvállalkozók 50-50%-ban állítják ki számláikat a tagok részére. A konzorciumi tagok saját teljesítményükkel is részt vesznek a kivitelezés során. A tagok az általuk végzett saját teljesítményük 50%-át átszámlázzák a másik konzorciumi tag részére, tehát egymás felé is hasonló módon számláznak az Áfa-tv. rendelkezései szerint (27% áfa felszámításával), mint az építkezés többi számlázott alvállalkozói teljesítménye. Álláspontunk szerint a tagok saját teljesítményének egymás felé történő átszámlázása a Tao-tv. szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...a kötelemben intézményét, de annak lényeges előfeltétele, hogy a szolgáltatás osztható legyen, az önállóan használható részekre bontható. Ha tehát az építőipari beruházás több önállóan használható részre bontható, akkor a megrendelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...§-a (1) bekezdésének előírása alapján a garanciális visszatartás összegét meghaladó összegű várható garanciális kötelezettségekre céltartalékot képezzen.Az egyéb ráfordítások között elszámolt, képzett céltartalék összegével (könyvelése: T 8651 – K 421)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Áfa arányosítása

Kérdés: Cégünk építőipari tevékenységet folytató, áfás adóalany. A főtevékenység mellett részt vesz a közfoglalkoztatási programban. A közalkalmazottak bér- és járulékköltségét, munkaruha-, védő­eszköz-, tárgyieszköz-költségét a munkaügyi központ utólagosan havonta megtéríti. A fenti beszerzések áfáját nem igényeljük vissza. Az áfa­törvény 5. mellékletének 2. pontja szerint a kapott támogatás növeli-e az arányos megosztás nevezőjét?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó beszerzéseit – ez tehátkötelezettség és nem döntési lehetőség. Így tehát az arányosítást csupán azokraa beszerzésekre kell alkalmazni, amelyeknél a tételes elkülönítés nem alkalmazható.Az arányosításnál a törvény 5. számú melléklete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 17.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...zárja ki annak a lehetőségét, hogy a cég az Szt. 41. §-a (1) bekezdésénekelőírása alapján a várható garanciális kötelezettségekre céltartalékotképezzen, akár több részletben is a garanciális időszak alatt. Az egyébráfordítások között elszámolt –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Kötelezettségekre képzett céltartalék nagysága

Kérdés: A jövőben felmerülő garanciális kötelezettségekre képzett céltartaléknak van-e maximált értéke? A vállalkozás építőipari tevékenységet végez. A vállalkozási szerződésben garanciális költségekre visszatartásban állapodtak meg, de a visszatartás összege előreláthatóan – az időjárási viszonyoktól függően – nem fogja fedezni a garanciálisan elvégzendő szolgáltatás összegét. Év végén milyen összeget kell (lehet) elhatárolni? Milyen dokumentumokkal kell mindezt alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő garanciális kötelezettségekre annyi céltartalékot kell képezni,amennyi szükséges, és a vállalkozás ennek a fedezetét más módon nembiztosította. Tehát törvényi előírás a képezhető céltartalék összegét nemmaximálja, nem korlátozza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Cégnyilvántartásból törölt cég számláinak kifizetése

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?
Részlet a válaszából: […] ...történt, továbbá a kifizetés a törölt cégneka még létező bankszámlájára átutalással történt, vagy a pénztárból készpénzzel.Ezekre és hasonló felvetésekre kapott válaszok a számviteli elszámolást ugyannem befolyásolják, de a felvetett ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. értelmező rendelkezései között nem szerepel azépítési-szerelési, illetve az egyéb szerelési munka fogalma. Ezért ezekre másjogszabályokban kell megfelelő választ találni. A Ptk. 402., illetve 407. §-ának (1) bekezdése szerintépítési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Befejezetlen termelés értékének meghatározása

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.
Részlet a válaszából: […] ...termelése értékénekmeghatározására javasoljuk a Számviteli Levelek 87., illetve 89. számában az1785., illetve az 1830. kérdésekre adott válaszok alapos tanulmányozását. Ha afeltételek adottak, viszonylag egyszerű az önköltségszámítás az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Lakásértékesítés telekkel, közműfejlesztéssel

Kérdés: Építőipari tevékenységet végző kft. telket vásárolt társasházépítés céljából. A telekingatlant a lakással együtt értékesíti. A közműfejlesztés a telekhez és az épülethez is kapcsolódik. A közműfejlesztés áfája – ha áfás – levonható-e? Mi van a lakásonként elkülöníthető beszerzések áfájával? Ha a lakóingatlan értékesítési ára tartalmazza a telekhányad vételárát, ami áfamentes, akkor melyik előírás szerint vonhatja le a kft. a beszerzések áfáját?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a választ valójában a számviteli előírások következetes betartása adja meg. A kérdésfeltevés abból a hibás gyakorlatból indul ki, amely a lakást + a hozzá kapcsolódó telekhányadot (beleértve a közműfejlesztési hozzájárulásokat is) egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
1
2