15 talált cikk az építőipar , adózás , EKR kifejezésre

Kérdés: Egy külföldi társaság ("A") tulajdonában álló építőipari belföldi gazdasági társaság ("B") végelszámolást kíván indítani. "B" társaságnak korábbi – fordított adózás alá tartozó – építési-szerelési tevékenysége után még garanciális kötelezettsége áll fenn a megrendelője felé, amelyre céltartalékot is képzett. A végelszámolásra tekintettel ezért "B" társaság garanciális kötelezettségét az "A" társaság magyarországi fióktelepe ("C", az általános szabályok szerint adózó áfaalany) át kívánja vállalni, amelyhez az építési munkák korábbi megrendelője írásban előzetesen hozzájárul. A garanciális kötelezettségátvállalás ellenértéke pontosan a "B" társaságnál a garanciális kötelezettségekre képzett céltartalék összegével egyezik meg. Felmerült azonban kérdésként, hogy ha az esetlegesen felmerülő garanciális javítási kötelezettségeket a "C" fióktelep nem tényleges javítási, építési-szerelési tevékenységgel teljesíti, hanem valamilyen formában pénzben téríti meg a megrendelő felé, akkor azt milyen formában tudja megtenni? Megoldásként felmerült egyrészt az esetleges garanciális kötelezettségek átvállalása a "C" fióktelep által a Ptk. 6:208. § (1) bekezdése alapján, amely kötelezettségvállalás után "C" fióktelep végleges pénzeszközátadás formájában teljesítené az eredeti megrendelő felé a felmerülő garanciális kötelezettségeket. Másrészt felmerült a szerződés ellenértékes átruházása is "B" társaság és "C" fióktelep között ugyanezen Ptk.-paragrafus alapján. Miután a jogviszony folytonosságát a szerződésátruházás nem érinti, a szerződésből kilépő és a szerződésbe belépő fél között tehát a szeződésátruházás eredményeként is elszámolható lenne a garanciális javítások költségeinek megtérítése "C" fióktelep által az eredeti megrendelő felé. Szerintünk áfaalapot is érintő számlamódosításra nem kerülhet sor, hiszen az eredeti ügylet áfaelszámolása, illetve bizonylatolása az eredeti szerződő felek – "B" társaság és megrendelője – között történt meg. Továbbá, megítélésünk szerint "C" fióktelep akár kötelezettségátvállalás, akár szerződésátruházás keretében lesz kötelezettje a jövőben felmerülő garanciális kötelezettségeknek, mindenképpen áfaköteles ügyletet valósít meg "B" társaság felé, így "C" fióktelep az általános szabályok szerint 27%-os mértékkel bocsát ki számlát az ügyletről "B" társaság felé. Melyik ismertetett módozat fogadható el, illetve milyen megoldási alternatíva képzelhető el, azok adózási, számviteli, illetve bizonylatolási vonatkozásában?

Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.

Kérdés: Áfakörös kft. fordított áfa alá tartozó építési tevékenységet végez. Az ezen tevékenységhez tartozó anyagot is ő szerzi be, amelyet a megrendelő részére továbbszámláz. Fordított vagy egyenes adózás szerint kell kiállítani a továbbértékesítésről szóló számlát? Mely esetben kell fordítottan és mely esetben kell egyenes adózással számlázni a megvásárolt anyagot, amelyet továbbszámlázunk a megrendelő felé?

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.

Kérdés: Társaságunk több ezer partnernek értékesít termékeket különböző feltételekkel. Az értékesítés főbb jellemzői: a vevő az eladó telephelyén veszi át a terméket, vagy kiszállítva kéri; a fizetés készpénzben, pár napos átutalás, vagy feltételhez kötött, halasztott fizetési lehetőség; a vevő a vásárlást követően nem viszi el a terméket, azt a társaság több hónapig is tárolja a vevő részére. A kialkudott ár a fentiek figyelembevételével kerül meghatározásra, de csak egy árat tüntetünk fel a számlán. Az árak képzésében szereplő „szolgáltatási” egységárak kalkulált értékei nem feltétlenül egyeznek meg azok tényleges beszerzési költségével. Azokat a belső informatikai rendszerben rögzítjük. A kialakított megoldás célja a társaság jövedelmezőségének nyomon követése, mivel az informatikai rendszer az árképzéshez használt tételeket automatikusan külön főkönyvi számlákra könyveli. Például értékesítünk 10 tonna terméket. A számlán 10 tonna 100.000 Ft/tonna = 1.000.000 Ft+áfa. Belső könyvelés: 800.000 Ft értékesítési árbevétel, 100.000 Ft szállítási szolgáltatás árbevétel, 50.000 Ft raktározási szolgáltatás, 50.000 Ft halasztott fizetés kamata (kamatbevétel). Kifogásolható-e a fenti gyakorlat számviteli és adózási szempontból? Az áfa a termékre meghatározott szerinti!

Kérdés: Társaságunk építőipari gépeket adott bérbe 50 hónapra. A berendezés értékcsökkenési leírását az Szt. szerinti maradványérték figyelembevételével állapítottuk meg, a leírási kulcs 25 százalék. A Tao-tv. ennél magasabb kulcsot (30%) is megenged a bérbeadásra tekintettel. Kötelező-e a Tao-tv.-ben megállapított mértékű értékcsökkenési leírást érvényesíteni, vagy az ott megadott százalékkulcsok az érvényesíthető értékcsökkenési leírás maximumát jelentik? A maximálisnál kisebb mértékű értékcsökkenési leírás adóalap-csökkentésként való érvényesítése folytatható-e mindaddig, amíg a bekerülési értéket el nem éri az összesen elszámolt értékcsökkenési leírás?

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége "Épületbontás, földmunka", és ehhez kapcsolódóan "Építőipari gépek kölcsönzése". Az építőipari gépek kölcsönzése kezelőszemélyzettel vagy anélkül történik. Kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzéskor az áfát felszámítjuk. A kezelőszemélyzettel történő kölcsönzést az SZJ 45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel szolgáltatásnyújtásnak tekintjük, és a fordított adózás szabályai szerint áfáztatjuk. Megrendelőink számlázási gyakorlatunkat elfogadták. A közelmúltban az egyik megrendelőnk visszaküldte a számlákat arra való hivatkozással, hogy a kezelőszemélyzettel történő gépkölcsönzés esetében a főtevékenység a gép bérbeadása, a kezelőszemélyzet kölcsönzése csak melléktevékenység, amely elősegíti a főtevékenység megvalósulását. Így a számlában az áfát a számla kibocsátójának fel kell számítania. Kinek van igaza?

Kérdés: Építőipari tevékenységet folytató ügyfelünk 2008. év elején olyan cégtől fogadott be és könyvelt le számlákat, amely céget a cégbíróság már az év elején törölte a cégnyilvántartásból. Ügyfelünk szerint a már törölt cég a munkát ténylegesen el is végezte, és így a számla kifizetésre került. Az elvégzett munka a fordított adózás alá tartozott, és így is került bevallásra. Az áfa önellenőrzését elvégeztük. A lekönyvelt számlák elszámolhatók-e társaságiadó-alapot csökkentő költségként?

Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?