59 talált cikk az értékelés , értékvesztés , számvitel , EKR kifejezésre

Kérdés: Mit kell érteni az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 1. pontja szerinti "mérlegkészítés időpontja" alatt? A fogalomhoz szeretnék kérni gyakorlati megközelítést. Ha nekem a számviteli politikában 03. 31. a mérlegkészítés időpontja, ez mit jelent? 03. 31-ig befogadhatom a beszámoló készítéséhez a bizonylatokat, dokumentumokat, vagy 03. 31. az a dátum, ameddig a beszámolónak el kell készülnie?

Kérdés: A kft. zrt.-vé alakul át. A kft. záró vagyonmérlegében szereplő vevőkkel szembeni követelések egy részére értékvesztés került elszámolásra még az átalakulás előtti hónapokban. A zrt. nyitó analitikájában ezen követeléseket milyen értéken kell nyilvántartásba venni: az értékvesztéssel csökkentett értéken (vagyis ez lesz az új bekerülési érték), vagy továbbra is az eredeti bekerülési értéken (külön nyilvántartva az értékvesztést is)? Előbbi esetén, amennyiben a vevő végül mégis fizet, az értékvesztés összegét egyéb bevételként kell elszámolni, és a társaságiadó-alap számításánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni? Ha nem fizet, és így a követelés behajthatatlanná válik, az értékvesztés összege figyelembe vehető társaságiadóalap-csökkentő tételként?

Kérdés: Készleteinknél alapesetben a súlyozott beszerzési árat tekintjük nyilvántartási értéknek. Egyik eszközcsoportunk esetében azonban a folyamatosan változó piaci helyzet indokolná a FIFO-módszer alkalmazását. Lehetséges-e készletcsoportonként más-más értékelési elvet alkalmazni, ha azt a számviteli politikában szabályozzuk? Jelen esetben azt mondjuk, hogy a raktári anyagkészletet alapesetben súlyozott átlagáron tartjuk nyilván, viszont ennél az egy külön, kézzel nyilvántartott készletcsoportnál a FIFO-módszert alkalmaznánk, annak a kockázatnak a tudatában, hogy a FIFO-módszer alkalmazásának hátrányai is lehetnek.

Kérdés: A társaságon belül nem tudtuk eldönteni, hogy az előző év(ek)ben elszámolt értékvesztést mikor lehet (esetleg kell) visszaírni, illetve azon is vitatkoztunk, ha a Tao-tv. szerint lehet csökkenteni a korábban elszámolt értékvesztéssel az adózás előtti eredményt, lehet-e csökkenteni, azaz visszaírni a korábban ráfordításként elszámolt értékvesztést? Kérem, segítsenek a fenti kérdésekben dönteni!

Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?

Kérdés: Örömmel olvastam a 422. számban megjelent, 8167. számú, portfóliókezelésbe adás könyveléséről szóló válaszukat. Néhány helyen azonban nem teljesen értek egyet az Önök véleményével. A 2. kérdésre adott válaszuk szerint az értékpapírok évközi adásvételének eredményeként kimutatott bruttó hozamot a portfóliókezelésbe adónál könyvelni kell, jellemzően kamatbevételként, akkor is, ha azt a portfóliókezelő közvetlenül nem utalja át, hanem azt is befekteti. A 7. kérdésre adott válaszuk: év végén a követelésként kimutatott összeg a portfóliókezelő jelentése szerinti összesen értékkel kell, hogy megegyezzen. A 7. kérdésre adott válaszuk alapján csak úgy egyezhet a portfóliókezelő és a kezelésbe adó kimutatása, ha a kezelésbe adó elszámolja az értékpapírok nettó eszközértékének változását is, mivel a portfóliókezelő mindig az adott hó utolsó napján érvényes piaci árfolyamon kimutatott portfólió értékét közli. Ez így helyes? Tudomásom szerint a "sima" értékpapír-vásárlásnál sem szabad átértékelni az értékpapírt az év végi nettó eszközértékre (piaci árra), mivel azt a hozamot nem realizáltuk. A portfóliókezelésnél ezek szerint át kell értékelni? Le kell-e könyvelni az értékpapírok piaci értékének változásából származó nyereséget/veszteséget, és ha nyereség volt, akkor adózni kell utána? Vagy el lehet határolni, mint nem realizált nyereséget/veszteséget? Ha a portfóliókezelő a bekerülési árat közölné az év végi kimutatásban, akkor sem tudok vele egyeztetni, hiszen az eredetileg portfóliókezelésbe adott összegből a portfóliókezelő már adott-vett papírokat, az elért nyereségen újabb papírokat vásárolt, így az eredetileg átadott 1 millió euró már 1.000.500 euró lett, és 1.000.900 euró az év végi piaci árra történő átértékelés miatt, miközben a könyveimben csak az eredetileg átadott 1.000.000 euró van. Mivel kellene év végén egyeznie a könyvelésnek? A 2. kérdésre adott válaszuk alapján: a portfóliókezelő havi jelentése alapján az adott havi, adásvételből származó nyereséget/veszteséget el kell számolni akkor is, ha azt a portfóliókezelésbe adó nem kapta meg. Véleményem szerint ez ugyanúgy nem realizált eredmény, mint az előző bekezdésben említett átértékelés, hiszen hiába "kapott" árfolyamnyereséget vagy osztalékot a befektető, mivel az újra befektetésre került, ezért annak realizálása ugyanolyan bizonytalan, mint az összes többi értékpapíré, vagy akár az előző pontban említett piaci értékváltozásból származó árfolyamnyereségé. Mindebből számomra az következne, hogy realizált hozamot csak a portfóliókezelési szerződés megszűnésekor (akár évekkel később) lehetne elszámolni, azonban ha a 4. pontra adott válaszuk alapján a költségeket folyamatosan el kell számolni, akkor hogyan érvényesül az összemérés számviteli alapelv?

Kérdés: A társaság saját termelésű készleteit elszámolóáron tartja nyilván. Az évek során felhalmozott készletekre értékvesztést is elszámolt. Például a 251. Késztermék elszámolóáron: 2000 egység, ebből tárgyévi 400 egység, a 258. KÉK Tartozik 200 egység és a 259. Értékvesztés Követel 1000 egység. A társaság eddig a KÉK értékét a teljes készletre osztotta fel, és így minden egyes készleten lévő késztermék elszámolóára módosult. Ha a tárgyévi KÉK csak a tárgyévi termelésből készleten maradt késztermékek elszámolóárát korrigálja, akkor ugyanannak a termékfajtának évente eltérő elszámolóára lenne. Lehetséges ilyen megoldás? (A nyilvántartás technikailag kivitelezhető lenne, de a készletről történő értékesítés elszámolása hogyan biztosítható?) A jelentős, 50%-os értékvesztést össze lehet-e vezetni az elszámolóárral? És így értékvesztéssel csökkentett elszámolóár lenne? (Vállalkozás szintjén a készlet mérlegértéke nem változik.)

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.

Kérdés: Társaságunk számviteli politikája szerint 2019. 12. 31-ig a devizás tételeknél a számlavezető pénzintézet által meghirdetett devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagát alkalmazza. 2020. január 1-jétől az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamra térünk át. Az áttéréshez kapcsolódóan át kell-e értékelni a 2019. december 31-i devizás, devizaalapú követeléseinket, kötelezettségeinket a január 1-jétől használni szándékozott devizaárfolyamon?

Kérdés: Az üzemi ingatlan leégett. A biztosító megtéríti a helyreállítás költségeit. Minden helyreállítási költség egyéb ráfordítás lesz? Előfordulhat felújítás is, mivel a helyreállítási költség meghaladja az ingatlan bekerülési értékének 50 százalékát? A biztosító egy mai helyreállítást térít, nem a nyilvántartási értéket. Lehet-e időbeli elhatárolás a felújításra eső résszel? Érinti-e az elszámolás a valós értéken történő nyilvántartást?