Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása

Kérdés: Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszából: […] ...ismétlések elkerülése érdekében a kérdésben leírt értelmezéssel kezdjük az egyes értelmezésekre adott válaszunkat.1. Annak ellenére, hogy a valóságban több terméket gyártanak, egy haszonkulcsot számolunk, amelyet minden termékre használunk majd.A kalkulált haszon az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
Részlet a válaszából: […] ...adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.Ezekre az előírásokra az adókötelezettség során tekintettel kell lenni.Az Szja-tv. szerint üdülőnek minősül a nem üzemi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 26.

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: A 6917-es válasz szerint: "Ha a parlagon tartás több évig elhúzódik, akkor ezekre az évekre költséget nem indokolt felosztani." Kérdésem: Hová kerüljenek a tárgyévben felmerült költségek a parlagon tartás esetén, amikor is tárcsázás vagy tisztító kaszálás költsége merül fel az év folyamán, és a következő két-három évben is azt a területet hagyják parlagon? A zöldesítésért kapott földalapú támogatást valóban az egyéb bevételek között kell elszámolni, de sehol nem találok utalást arra, hogy azt időbelileg el kell határolni és a következő években felosztani?
Részlet a válaszából: […] ...és mint befejezetlen saját termelés költségeit készletre kell venni. A mezei leltárban szereplő közvetlen önköltséget azokra az évekre kell felosztani, amelyekben azok a hatásukat kifejtik. Ebből következett a kérdésben kifogásolt megállapítás: ha a parlagon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...sem 2010-ben.A feltett kérdés megfogalmazásából arra lehet következtetni,hogy a kérdező szerint az ügylet hasonlít a bizományi ügyletekre, mivel "A" céga megbízó javára (a "B" cég tekinthető megbízónak, hiszen ő adja az ügylethez apénzt, ő kapja az árrés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] ...minden esetben elkell számolni, függetlenül az érték nagyságától. A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a külföldi pénzértékreszóló eszközöket és kötelezettségeket az Szt. 60. §-a szerint csak akkor kell amérlegfordulónapra vonatkozó – választott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Kiszerelés költségei

Kérdés: A kht. új tevékenységként étolaj-kiszereléssel foglalkozik. Az étolaj nagy mennyiségben, tartályokban érkezik. A flakont, a kupakot vásároljuk, a címkét saját nyomdánk állítja elő. Az étolaj a technológiai sorba beépített szűrés után az olajtöltő gépsor segítségével kerül a flakonokba, majd címkézésre és végül egységrakat-csomagolásra. Az étolaj ebben az esetben alapanyag vagy áru? Ha alapanyag, akkor késztermék lesz belőle? Kalkulációs lap készüljön róla? Ha az étolaj áru, a kupak, a flakon, a címke, valamint az egységrakat-csomagolás költsége minek minősül? Az étolajat jelenleg a kiskereskedelmi bolthálózatunkban, a saját vendéglátóegységeinkben értékesítjük, illetve használjuk fel. Később más boltoknak is értékesítünk. A számviteli politikánk és az önköltség-számítási szabályzatunk szerint a kiszerelőüzemben felmerült önköltséget a termék átadásakor a boltokra és a vendéglátóegységekre kell terhelni. Ha az étolaj áru, akkor hogyan kell ezt könyvelni? A társaság csak az 5. számlaosztályban könyvel.
Részlet a válaszából: […] ...és annakjárulékait a felmerülés időszakában kell az 5. számlaosztály megfelelő számláinelszámolni. (A boltokra, a vendéglátóegységekre történő terhelés érdekében, az5. számlaosztályon belül elkülönítetten!)Ha kalkulációs lapot készítenek (a boltokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Munkahelyi étkeztetés

Kérdés: Kifőzdét üzemeltető cégnél az alkalmazottak természetbeni étkeztetése megvalósul. Van-e nyilvántartás vezetésén kívül egyéb kötelezettsége a cégnek? Kell-e étkezésre jogosító utalványt kiállítani, illetve vásárolni? A kifőzde könyvelésében hogyan szerepeljen az igénybe vett étkezés?
Részlet a válaszából: […] ...illetve atérítést fizetők (a vendégek) által igénybe vett étkeztetés arányában(általában az egyenértékszámmal azonos értékre hozott ételadagok arányában)megosztani. A társaság alkalmazottaira jutó kifőzdeüzemeltetési költségeket,illetve az étkeztetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 11.

Saját konyha üzemeltetése

Kérdés: Kapcsolódva a Számviteli Levelek 73. számában az 1518. kérdésre adott válaszhoz, sajátos problémánk van. Társaságunk – egy húsipari rt. – saját konyhát üzemeltet. A saját konyhánál saját előállítású termékeket is felhasznál. A saját dolgozók térítés nélkül kapnak napi egyszeri étkezést. A saját dolgozókon kívül térítési díj ellenében más vállalkozások alkalmazottai is étkezhetnek. Hogyan kell a kapcsolódó gazdasági eseményeket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozások alkalmazottai (a térítést fizetők) által igénybe vett étkeztetés arányában (általában az egyenértékszámmal azonos értékre hozott ételadagok arányában) megosztani. A saját dolgozókra jutó konyhaüzemeltetési költségeket kell a saját konyhán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.

2001. évi nyitómérleg, 2001. évi éves beszámoló bázisadatai

Kérdés: A számviteli törvény változásai miatt hogyan történjen a 2001. évi nyitótételek könyvelése? Milyen rendezőtételeket kell könyvelni? Kell-e rendezőmérleg? Hogyan lehet a 2000. évi mérleg záróadatait, a 2000. évi eredménykimutatás tárgyévi adatait a megváltozott sémának, tartalomnak megfeleltetni?
Részlet a válaszából: […] ...2001. év eszköz- és forrásszámlái nyitótételeinek – előbbiek szerinti – könyvelése (amelynek keretében a várható veszteségekre képzett céltartalékot nem lehet követelések értékét csökkentő tételként könyvelni), az új Szt.-ben előírt átsorolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 22.
1
2