Közösségen belül végzett munka adói, járulékai

Kérdés: Egy kétszemélyes kft. (háziorvosi tevékenységet végez) orvos tagja EU-tagországban vállal tevékenységet, de itthon tartós helyettesítésről gondoskodik, aki vállalkozási szerződéssel végzi helyette az orvosi tevékenységet, így a kft. tovább működik. A tagoknak (férj, feleség) kell-e valamilyen adót fizetniük, vagy járulékot, amíg külföldön tartózkodnak, gondolok itt a vállalkozói járulékra? Ki kell-e jelenteni őket, mivel a kft.-ben nem dolgoznak? Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. felsorolja azokat a személyeket, akikre a magyartársadalombiztosítási jog nem terjed ki, esetükben járulékfizetésikötelezettség sem keletkezik. A biztosítás nem terjed ki a Tbj-tv. 13. §-ánaka) pontjában említett közösségi rendelet hatálya alatt álló személyre....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Közösségen belüli vevői készlet

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre áll,hiszen csak már beszállított terméket lehetett értékesíteni.A kipróbálásra ellenérték nélkül átadott termékre nemalkalmazhatók a fent említett szabályok. Ebben az esetben döntő, hogy azÁfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 25. pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 3.

Romániából beszerzett termék értékesítése Ausztriába

Kérdés: A magyar kft. Romániából terméket szerez be és értékesít Ausztriába úgy, hogy a fuvart a román fél szervezi, ő fuvaroztat közvetlenül az osztrákhoz, de a magyar kft.-nek számláz. A magyar kft. továbbszámlázza a terméket az osztráknak. Hogyan kell számlázni? Milyen áfával, az Áfa-tv. milyen előírásai alapján? Kinek a nevére állítsák ki a vámpapírokat? Kinek kell elvégeznie a vámkezelést?
Részlet a válaszából: […] ...vámpapírokat,a vámhatóság határozatában a magyar kft. nevére állapítja meg a vámot, az egyébvámterheket és az áfát az importált termékre vonatkozó áfakulccsal, amelyet avámhatósághoz kell megfizetni. A kézhez vett vámhatósági határozat alapján amegfizetett áfát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Külföldön történő termékértékesítés áfája

Kérdés: A devizabelföldi "A" cég szállítási szerződést köt a szintén magyar "B" céggel Oroszországból importálandó termék szállítására. Az "A" cég orosz-ukrán határparitáson adja el a terméket "B" cégnek. "B" cég vállalja az ukrán szakaszon történő fuvarozás költségeit, majd az árut a magyar határon belföldiesíti, megfizetve a vámkezeléssel kapcsolatos minden költséget, a termékre, illetve a fuvarra jutó áfát is. Ezt követően a terméket belföldön értékesíti. "A" cég ez esetben kiállíthat-e devizában meghatározott, áfamentes számlát "B" cég részére, ami alapján a vámkezelés és az importáfa megfizetése történik?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert abból az következik, hogynem csak a konkrét kérdésre kell válaszolni.Ha az "A" cég a "B" céggel abban állapodott meg, hogy azellenértéket a szerződésben devizában határozzák meg, ennek 2002. január1-jétől nincsen jogszabályi akadálya. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.