6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Leltárkészítés módszerei, követelményei
Kérdés: A könyvvizsgálatok során gyakran tapasztalom, hogy az Szt. 69. § (1)-(2) bekezdéseinek követelményeit csak részben teljesítik a beszámolót összeállítók, előfordul, hogy önálló leltárdokumentációt egyszerűen nem is készítenek, a főkönyvi egyenlegek és az analitikák egyeztetéséről nem készülnek végrehajtást igazoló dokumentumok, mert azt mondják, ezt a törvény nem írja elő, sok esetben elegendőnek tartják a főkönyvek zárásának bemutatását. Hivatkoznak a törvény 165. § (1) bekezdésére, mely szerint bizonylattal az eszközök források összetételének változását kell alátámasztani, és a főkönyvi könyvelés-analitika egyeztetés nem eredményez változást, csupán ténymegállapítást. Az ellenőrzésre alkalmasság követelménye is gyakran sérül, rendszerint azzal, hogy a leltárnak nevezett dokumentumok tartalma és terjedelme hiányos, és nem teljesül az Szt. 165. § (4) bekezdésében elvárt logikailag zárt rendszerre vonatkozó elvárás, távolról sem felelnek meg a 166. § és 167. § (1) bekezdésében leírt számviteli bizonylattal szembeni követelményeknek. Míg az ellenőrzésre alkalmasság, lehetőségmeghatározás véleményem szerint igen tág fogalom, és nehezen számonkérhető, addig a logikailag zárt rendszer teljesülése talán pontosabban mérhető és megkövetelhető. Hogyan kell értelmezni a számviteli törvényben meghatározott leltárkészítési követelményekben megfogalmazott elveket? Milyen bizonylatolási, alaki és tartalmi követelmények vonatkoznak a főkönyvi könyvelés és az analitikák egyeztetésére és általában a tényeket rögzítő leltárra? Mit jelent pontosabban az ellenőrzésre alkalmasság és a logikailag zárt rendszerre vonatkozó követelmény?
2. cikk / 6 Készletek nyilvántartása
Kérdés: Ha egy cég a készleteiről folyamatos értékbeni és mennyiségi nyilvántartást vezet, kötelező-e a főkönyvben a 2. számlaosztályban könyvelni a készletmozgásokat? Jó megoldás-e, ha az 5-8. számlaosztályban könyveli a beszerzéseket, majd év végén a készletnyilvántartó program adatai alapján könyveli a leltár értékét a 2. számlaosztályban? (Természetesen az Szt. 69. §-a alapján leltározást végez a társaság.)
3. cikk / 6 Számlák kontírozása
Kérdés: A számviteli törvény 167. §-ának (7) bekezdése értelmezhető-e a következő esetekben? Ha egy magyar gazdasági társaság az általa számítógéppel kiállított számlákon a kontírozást a számítógépes program segítségével valósítja meg, nem írja rá a konkrét vevő nyilvántartási számát, csak a főkönyvi számlát, ezzel eleget tesz a számviteli törvény bizonylatok kezelésével kapcsolatos előírásának? A kimenő és a beérkező számlák kézi kontírozása esetén elfogadott-e, hogy csak a főkönyvi számlákat tüntetik fel a számlán? A vállalkozáshoz beérkező kézi, illetve számítógéppel előállított papíralapú számlák esetén elfogadható-e, ha a szállítói számlák számítógépes főkönyvi számlákra történő rögzítésekor a számlán egy azonosító számot tüntetnek fel, és a számítógépes rendszerben rögzítik az adott számla főkönyvi számlaszámait, továbbá az informatikai program másik részéből az adott számla nyilvántartási számához tartozó kontírozás kinyomtatható? A hivatkozott törvényi előírás csak az elektronikus úton előállított számlákra és ezek kontírozására vonatkozik?
4. cikk / 6 Mérlegfordulónapot követő számlák
Kérdés: A mérlegfordulónapot követően kiállított, illetve érkezett számlákat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben? A vevői és szállítói leltárak egyeztetésénél eltérés szokott mutatkozni az elszámolások különbözősége miatt. A tárgyévet érintő, de évet követően kiállított vevői és szállítói számlákat a vevői, illetve szállítói folyószámlákra kell nyilvántartásba venni. Az áfát az Áfa-tv.-nek megfelelően fizetendő adó esetén önellenőrzéssel, levonandó adó esetén követelésként kell előírni, majd a számla megérkezésekor visszaigénylésbe helyezni. Ebben az esetben a vevői-szállítói folyószámla-egyeztetéseken természetesen szerepelnek az adott tételek, és a mérlegben a vevői és a szállítói soron jelennek meg az összegek. Az utólag érkezett számlák nettó összegeit aktív és passzív elhatárolásként kell nyilvántartásba venni, a mérleg hasonló elnevezésű sorában szerepeltetni, ebben az esetben nem jelennek meg az egyenlegközlőn az adott tételek. Az utólag kiállított számláknál sokszor nem ismerik el az egyenlegközlőn az utólagos tételeket, mondván, a vevők ezt már a következő évben kapták, tehát a következő évben könyvelték. Mi a helyes megoldás az utólagos számlák nyilvántartásánál?
5. cikk / 6 Követelés a mérlegben
Kérdés: Követelést a mérlegben az adós által elismert összegben lehet kimutatni, amelynek alátámasztása a 12. 31-i egyenlegközlők kiküldésével és visszaigazolásával történik. Egyik cégnek jelentős kintlévősége van, de nem tesz eleget a 12. 31-i egyenlegközlésnek, bár én folyamatosan tájékoztatom az aktuális követelésekről. Ez esetben mit tud tenni a könyvelő? Hogyan szerepeljen az ilyen követelés a mérlegben?
6. cikk / 6 A saját termelésű készletek többlete
Kérdés: Készletre termelő cég vagyunk. Termékeinket évente négy alkalommal leltározzuk. A leltározás során nemcsak hiány, de többlet is előfordul. A saját termelésű készletek elszámolására csak az időbeli elhatárolás lehetősége mutatkozik. Miért?