Árfolyamnyereség elhatárolása

Kérdés: Az év végi átértékelés során keletkezett nem realizált árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? A helyzet leírása:
"A" cég tulajdonosa "B" cégnek. "A" cég forintban könyvel, és a Tao-tv. hatálya alá tartozik, "B" cég euróban könyvel, és kivás. "A" cég kölcsönt kapott "B" cégtől euróban, hogy "A" cég megvehesse "C" céget. Az év végi átértékelés során "A" cég nyeresége jelentősen megnőtt az euróban kapott kölcsönön keletkezett árfolyam-különbözet miatt. Így a fizetendő társasági adó mérséklése végett a keletkezett nem realizált árfolyamnyereség után a cég a nem realizált árfolyamnyereség elhatárolása mellett döntött. Szabályos-e ez a művelet? Ha igen, mi a menete? Mikor kell, lehet feloldani az elhatárolást? Ha nem, de mégis megtörtént, akkor mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...lehet elhatárolni. Az Szt. 60. §-a (3) bekezdése b) pontjának 2003. január 1-jétől hatályos előírása szerint: a külföldi pénzértékre szóló eszközöknek, illetve kötelezettségeknek az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó (2) bekezdés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint a pénzkölcsön nyújtása olyan pénzügyi szolgáltatás, amelyet üzletszerűen csak pénzügyi intézmény végezhet. A kérdés szerinti kft. nem pénzügyi intézmény, tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Pótbefizetés nem a Gt. szerint

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] ...alapján a mérlegfordulónapon értékelnie kellett volna az éppen aktuális választott árfolyamon. Tekintettel arra, hogy a külföldi pénzértékre szóló kötelezettségek esetében is csak 2011-ben kötelező a december 31-i választott euróárfolyamra átértékelni (előtte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...az iratőrzés költségeit, az egyébköltségeket, az adó- és járulékfizetést a kötelezettségek között kellkimutatni;– a piaci értékre történő átértékelés, a kötelezettségekelőírásának az eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás tartalmazzastb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...NYESZ számlávalkapcsolatos fontosabb tudnivalók a következőkben foglalhatók össze.A nyugdíjasévekrevaló felkészülés ösztönzésének eszköze a nyugdíj-előtakarékossági számla,amelyet külön törvényben meghatározott módon és feltételekkel lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása

Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése alapján halasztott ráfordításként elhatárolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló – beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó – tartozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.