A vállalkozási tevékenység folytatása a kata alól kikerülő gazdálkodó szervezetnél

Kérdés: A katára vonatkozó előírások változása miatt – ügyvédi irodaként – nem tudom kisadózóként folytatni a vállalkozási tevékenységemet a 2022. évi XIII. törvény szerint. Mi a teendőm? Az ügyvédi iroda a számviteli törvény hatálya alá kerül szeptember 1-jétől akkor is, ha egyetlen tagja van?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék) meghatározó előírásokra, valamint a 2022. évi XIII. törvény 12. §-ában foglalt, továbbá az átmeneti rendelkezésekre is.Mivel a tételes adózás hatálya alól kikerülő gazdálkodó szervezetek tagjai magánszemélyek, számukra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Ingatlan kiadása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor, ha a cégben van ingatlan, és az előző két évben veszteséges volt, az ingatlanárak növekedése következtében, ha az ingatlant eladják, akkor az előző kettő év vesztesége csökkenti a vállalkozásból kivehető összeget? Ha viszont az egyszemélyes tulajdonosnak természetben adják ki, akkor az ingatlan piaci értékét csökkentheti az előző évek veszteségével és a végelszámolás során felmerült költségekkel?
Részlet a válaszából: […] ...került-e.Csak néhány – a választ befolyásoló – témát említettünk. A következőkben a végelszámolással kapcsolatos, a kérdésekre adandó válaszhoz szorosan kötődő ismeretre, feladatra utalunk.A végelszámolás jogi előírásait a Cégtörvény külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Megszűnés utáni osztalékkifizetés

Kérdés: A kft. 2021. február 1-jével a Tao-tv. hatálya alól áttér a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá. Ezért a 2021. január 1. és 31. közötti időszakról január 31-i fordulónappal, a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezések szerint számviteli beszámolót készít. A társaság 2020. évi beszámolóját a taggyűlés 2021. május 15-én fogadta el, egyidejűleg 10.000 E Ft osztalékot hagyott jóvá. A jóváhagyott osztalék számviteli elszámolására a 2016. évtől a beszámolót jóváhagyó tulajdonosi döntés alapján és annak időpontjával (2021. május 15-én) kerülhet sor eredménytartalékot csökkentő és kötelezettséget növelő tételként. Ataggyűlés által 2021. május 15-i döntéssel jóváhagyott osztalékot eredménytartalék csökkentéseként és kötelezettség növekedéseként a kivaáttérés miatti 2021. január 1-je és 31-e közötti időszak számviteli nyilvántartásaiban (lényegében a január 31-i fordulónapra készített mérlegben), vagy csak a 2021. május 15-i, illetve az azt követő számviteli nyilvántartásokban kell bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően jóváhagyott osztalék miatt, de a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló jóváhagyásakor már nem lehet osztalékról dönteni);-a jegyzett tőke, a tőketartalék miatt a tulajdoni hányad arányában;-a mérleg szerinti eredménnyel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...pozitív és negatív előjelű is lehet) az eredménytartalékba kell helyezni, amelyet meg kell bontani adózatlan és adózott eredménytartalékra.Adózatlan eredménytartalékot akkor kell kimutatni, ha az eva választása előtti, az Szt. előírása szerint az evába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre a kedvező válasz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Etv.) 33. §-a (1) bekezdésének előírásából következik. Az egyéni cég a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával gazdasági társasággá alakulhat át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszából: […] ...eredménytartalék és a tagi kölcsön is (lehet még egyéb, tulajdonossal szembeni kötelezettség is).Ha a bt. tagjaival szembeni kötelezettségekre – a vagyonfelosztási javaslat szerint – van fedezet, akkor a betéti társaságnak a cégjegyzékből való törlése után, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...amely eladási ár meghatározásánál tekintettel vannak az eladásra kerülő követelésekkel kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségekre is. A garanciális visszatartás miatti követelések vevője lehet a "B" kft. is.A követelésértékesítés jogi szabályait a Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Elhunyt szövetkezeti tagok részjegye

Kérdés: Cégünk szövetkezeti formában működik. A szövetkezeti tagok közül sokan elhaláloztak, és tagi részjegyük nem került a hagyatéki leltárba, emiatt az örökösök nem kérnek póthagyatéki eljárást. Más esetekben az örökösök sem ismertek. A törvényi előírások figyelembevételével hogyan tudnánk rendezni a fenti helyzetet? Hagyatéki végzés hiányában mi lesz az elhunyt tag részjegyével?
Részlet a válaszából: […] ...jogi előírásokat az új Ptk. hatálybalépése óta nem külön törvény, hanem maga a Ptk. tartalmazza. Az alaposan módosított, a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény leszűkített szabályokat tartalmaz. Például egyik törvény sem szól a részjegyekről. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Tárgyi eszközök adója megszűnéskor (kata)

Kérdés: A katás bt. 2014. október 1-jével a végelszámolásról döntene. A 2013. 01. 01-i bejelentkezéskor az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette a tárgyi eszközök nettó értékével. A tárgyi eszközök egy részét 2013-ban értékesítette, egy részét 2014. év elején selejtezte. Hogyan kell a kata hatálya alatt a megszűnéskor a tárgyi eszközök miatt fizetendő adót megállapítani? Az értékesítés milyen hatással van az adózatlan eredménytartalékra? Amennyiben a végelszámoláskor rendelkezik a tárgyi eszközökkel, hogyan kell azokkal zárni?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 5. §-a (1) bekezdésének k) pontja alapján a kis­adózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal. A katás adóalanyiság megszűnése időpontjával a bt. visszakerül a számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.

Evás bt.-beltag halála – végelszámolás

Kérdés: A bevételi nyilvántartást vezető bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az Eva-alanyisága megszűnik, vissza kell térnie az Szt. hatálya alá, nyitó mérleget kell készítenie. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, amelynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitó mérlegben, mint az alapítókkal szembeni kötelezettség? Mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg az osztalék? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási kötelezettséggel jár ez? Vagy ez csak a végelszámolás végén osztható fel? Lehet-e a nyitó mérlegben eredménytartalék?
Részlet a válaszából: […] ...kültag javára is. Ez esetben azonban a kültagot ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség terheli.A leírtakból következik, hogy osztalékról nem beszélhetünk. A beltagot, a kültagot megillető vagyonról lehet szó, amelyet azonban csak a végelszámolás befejezésekor, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 9.
1
2