Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 6:193. §-a alapján a jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra átruházhatja. A kérdés szerinti esetben "A" kft.-nek követelése van az őstermelői tevékenységet folytatókkal szemben. Az őstermelésben megtermelt árut értékesítő 1 főnek (XY-nak)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hasznosításának függvényében vonható le, illetve az építési telek értékét növeli a fizetendő áfa. [Az építési telek (telekrész) értékesítése áfaköteles az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének k) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Ingatlan értékesítése követelés beszámításával (áfa)

Kérdés: 2008 februárjában egy áfaadóalany a földhivatalnál majorként bejegyzett ingatlant értékesít áfaadóalany kft. részére. Az ingatlan telekből és felépítményből tevődik össze, a felépítmény egyik része 252,98 m2, ami 1998-ban épült, a másik részre, 427,95 m2-re 2003-ban kelt építési engedély van (az eladó nyilatkozata szerint használatbavételi engedély még nincs). Üzemként fog üzemelni. Az eladó bt. és egy magánszemély között fennálló tagi kölcsönszerződésből tartozásként fennmaradt, és a magánszemély által a vevő kft.-re engedményezett bizonyos összegű követelést, valamint zálogjoggal biztosított követelés kiegyenlítésével történik a vételár. Kérdés ezen ügylet adózási vonzata. Az ingatlanértékesítés az áfa szempontjából a 86. § szerinti mentes értékesítés-e, a vevő adóalany milyen tartalmú számla birtokában jár el helyesen? Milyen számlát fogadhat be? Az eladó nem nyilatkozik arról sem, hogy választotta-e az ingatlanértékesítésre az adókötelezettséget.
Részlet a válaszából: […] ...a fordított adózás kérdése ugyanis fel sem merülhetne, tekintve hogy ezutóbbi jogintézmény a ja) pont alatti értékesítésekre nem [csak a j) pontszerintiekre] terjed ki. Ekkor tehát a bt. lenne adófizetésre kötelezett, és azértékesítésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Devizára szóló követelések-kötelezettségek beszámítása

Kérdés: Ha a külföldi féllel szembeni követelést és kötelezettséget kompenzálják, és nem ugyanazon devizanemben van a követelés (DEM), illetve a kötelezettség (USD), milyen devizaárfolyamon történik a kompenzálás?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 60. §-a szabályozza a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek árfolyamának meghatározását, illetve azt, hogy a nyilvántartási árfolyamot mikor kell megváltoztatni. Az új Szt. 65. §-ának (2) bekezdése azt, hogy a külföldi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.