27 cikk rendezése:
21. cikk / 27 Elengedett osztalék
Kérdés: Az illetéktörvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján ajándékozási illeték terheli a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondást. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja meghatározza a vagyoni értékű jog fogalmát. Vagyoni értékű jog többek között az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az osztalék ingyenes vagyonszerzésnek számít? Ha nem, akkor az osztalékról való lemondás milyen jogcímen illetékköteles?
22. cikk / 27 Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban
Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)
23. cikk / 27 Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke
Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
24. cikk / 27 Ingyenes eszközátadás illetéke
Kérdés: Az illetékről szóló törvény 17. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés "kedvező" illetékfizetési kötelezettséget állapít meg "ingyenes eszközátadásra irányuló ügyletre", ha a gazdálkodók egyazon személy 100 százalékos tulajdonában állnak. A törvény ajándékozási illetéket határoz meg ajándékozás esetére. Mi az ingyenes eszközátadás, s miben különbözik a kettő egymástól? Elképzelhető-e olyan ügylet 100 százalékos tulajdonban álló cégek között, ami ajándékozás, de nem tartozik az ingyenes eszközátadás fogalmába, s ezért más illetékelbírálás alá esik? Az ajándékozás fogalmába beletartozik-e a követelés elengedése, a boltnyitási hozzájárulás, a fejlesztési hozzájárulás?
25. cikk / 27 Garanciális visszatartás elszámolása
Kérdés: A kivitelező cég 2002-ben a szerződésben foglaltaknak megfelelően számlázott, a vállalási ár – szerződés szerint – meghatározott része garanciális költségekre pénzügyileg visszatartásra került. A megrendelő javítási költségekről és kártérítésről küldött számláit a kivitelező nem fogadta el. A garanciális idő letelte után is folytatódott a vita, és nyilvánvalóvá vált, hogy a garanciális visszatartás címén kimutatott követelés nem fog befolyni. Ezért a kivitelező annak teljes összegére 2003-2004-ben értékvesztést számolt el. Megteheti-e a kivitelező, hogy a fenti garanciális visszatartás összegét a taggyűlés határozata alapján elengedett követelésként vezeti ki könyveiből? Ezt hogyan kell könyvelni, milyen társaságiadóalap-korrekciót kell végrehajtani?
26. cikk / 27 Magánszemély elengedett kötelezettsége
Kérdés: Vásárolt követelés elengedése (ha magánszemély az adós) esetén mi az alapja a 44 százalék szja-nak és a 11 százalék eho-nak?
27. cikk / 27 Kezességvállalás és következményei
Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
