Jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozás

Kérdés: Társaságunk három gazdasági társaság tulajdonosa, és mindháromban különböző mértékű, 20% feletti részesedése van. Egyikben sem többségi tulajdonos. Szállítói és vevői kapcsolat is van a három társaság és a tulajdonos társaság között. A mérlegben külön soron, a Rövid lejáratú kötelezettségek jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben, illetve a Követelések jelentős tulajdoni viszonyban lévő vállalkozással szemben kell szerepeltetni a fennálló egyenlegeket?
Részlet a válaszából: […] ...lévő vállalkozásokkal szemben sort, de a sorra vonatkozóan a számviteli törvény nem ad külön előírást. A tartós kötelezettségekre vonatkozó – az előző bekezdésben hivatkozott – előírásból és a rövid lejáratú kötelezettség értelmező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

2015-ben jóváhagyott osztalék a 2016. évi beszámolóban

Kérdés: A 2015. évi beszámoló elfogadásakor a társaság jóváhagyta az aktuális évi adózott eredményt osztalékként, valamint kiegészítette ezt a korábbi évek eredményéből. Így a 2015. évi mérleg szerinti eredmény nulla, míg az adózás előtti 20 millió Ft. A 2016. évi beszámoló elkészítése során hogyan járjunk el helyesen? Biztosítva a záró, nyitó egyezőségét, de a mérleg és az eredménykimutatás közötti egyezőséget is, hogyan kell megnyitni a 2016. évi beszámolóban az előző évi oszlopot?
Részlet a válaszából: […] ...mert a 2016. évi eredménykimutatásban már ilyen sorok (Jóváhagyott osztalék, részesedés összege, Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre összege, Mérleg szerinti eredmény) nincsenek, az Adózott eredmény sor változatlan összegű.A mérlegnél a Saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...hogy nála – az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján – a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozunk.A vállalkozások többségét érinthetik viszont azok a módosítások (pontosítások), amelyek a gyakorlatban felmerült kérdésekre adnak választ.Az ellenőrzés megállapításának a módosítása egyértelművé teszi, hogy a szerződésmódosítással, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Transzferár-nyilvántartás, konszolidált beszámoló

Kérdés: Városunkban az önkormányzat és a közvetlenül, illetve közvetetten (irányítása) alá tartozó gazdasági társaságok tulajdonosi megoszlását, a legutolsó beszámolóban szereplő adatait a kérdező részletesen bemutatta (a közzétételétől itt eltekintünk, a válaszból azonban egyértelműen majd következik). Kérdés: 1. A táblázatban közölt adatok alapján mely cégekre és melyekkel szemben áll fenn transzferár-készítési kötelezettség? 2. Ebben a cégcsoportban kell-e konszolidált beszámolót készíteni? Ha igen, mely cég(ek)nek? (Melyik minősül anyavállalatnak, leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak, társult vállalkozásnak, egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásnak?)
Részlet a válaszából: […] Transzferár-nyilvántartást az egymással kapcsoltvállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) lévőtársaságiadó-alanynak kell készíteni, akkor, ha a kapcsolt vállalkozásával(kivéve ha az magánszemély) fennálló szerződés, megállapodás alapján azadóévben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 4.

Szállítói számla tartozik egyenlege

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?
Részlet a válaszából: […] ...nem a számviteli előírások maradéktalan betartásával végeztékmunkájukat. De hibáztatható a társaság vezetése is, hogy ezekre nem figyeltoda.Az Szt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvek üzleti évvégi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 98. §-a 2005. évtől a meghatározott eszközökre és kötelezettségekre számított, nem realizált árfolyam-különbözettel lehetőséget ad a társaságiadó-alap módosítására, a következők szerint:"7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a számviteli törvény 2005. éviváltozásaival már foglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában, az 1959. ésaz 1960. kérdésekre, a Számviteli Levelek 97. számában az 1978. kérdésre, aSzámviteli Levelek 100. számában a 2048. kérdésre adott válaszokban. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény XIII. fejezete tartalmazza az Szt. módosításait (a 230-244. és 323. §-aiban). Nagyon fontos, hogy a módosító rendelkezések 2003....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...így a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) van. Mindezek előrebocsátásával az egyes kérdésekre a válasz a következőkben foglalható össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
2