Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységét egyéni vállalkozóként folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] ...kell (kellett) a kisadózónak nyilvántartást vezetnie, a vállalkozási tevékenységhez szükséges eszközökről, kapcsolódó kötelezettségekről kötelezően nem kell (kellett). Ez azonban így nem pontos, mert – majd látni fogjuk – akkor is kell valamilyen nyilvántartás, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Közreműködés munkaviszonyban

Kérdés: Katás bt. bevételi nyilvántartást vezet, és áfás státuszt választott. A beltag katás, a kültag 2021-től nem katás, munkaviszonyban végzi a közreműködését. Tulajdoni hányaduk 80-20 százalék. Kit illet, és milyen jövedelemnek kell tekinteni 2021-től a katás bt.-ben képződött kifizethető összeget? Lehetséges, hogy a képződött összeget csak a katás magánszemély jövedelmeként értelmezzük teljes egészében, további adókötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...nem értelmezhető. A kültag munkaviszony keretében munkát végez, ezért munkabért kap, ezen túlmenően a tulajdoni hányada alapján osztalékra jogosult. A betéti társaság (bt.), a közkereseti társaság (kkt.) esetében a Ptk. a gazdasági társaságok közös szabályai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.

Katás ügyvédi iroda ingatlaneladása

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?
Részlet a válaszából: […] ...– a jegyzett tőkén felüli saját tőke 47 millió forint. Ha a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére az iroda tagja (tagjai) osztalékról döntenek, akkor abból a 10 millió forintot meghaladó rész után személyi jövedelemadót (15%) és – a személyenként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Béren kívüli juttatás könyvelése kivás kft.-nél

Kérdés:

Kérem, ismertessék a 2019-ben kivás kft. által a munkavállalóknak adott béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások teljes körű könyvelését!

Részlet a válaszából: […] ...K 463-8;– ha az átadásra kerülő Széchenyi Pihenő Kártya összege külön-külön meghaladja a törvényben előírt mértéket, illetve a rekreációs keretösszeget, a meghaladó rész könyvelése: T 552 – K 368, kapcsolódóan ezen adóalap után fizetendő személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...előírásaira, a KSH sajátos szabályaira is, a vállalati számlarendben utalva a szabályozások különbözőségeiből adódó eltérésekre is.Kijelölésre javasolt számlák:551. Béren kívüli juttatások és személyi jövedelemadója552. Egyes meghatározott juttatások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Pályázaton nyert támogatás egyéni vállalkozónál – kata

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert 3 M Ft-ot. 700 E Ft előleget kiutaltak a 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre elköltött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és a pályázat benyújtásához feltételként előírt 300 E Ft saját erőt. 2016-ban, megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás a 2015. és a 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015-ben veszteséges, 2016. januárban megkapta a támogatás fennmaradó részét, emiatt nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az értékcsökkenéssel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az értékcsökkenést elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a támogatás elszámolására az Szja-tv. 19. §-ában lévő, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szerint költségek fedezetére kapott támogatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Egyéni vállalkozó támogatásának elszámolása

Kérdés: Egyéni vállalkozó – tételes költségelszámolást választott – 2015. évben pályázaton nyert, 3 M Ft-ot. 700 E Ft-ot előleget ki is utaltak 2015. évben. A vállalkozó részben beruházásra, részben költségekre el is költött 3 M Ft-ot (az előlegként megkapott 700 E Ft-ot és 2,3 M Ft-ot), és pályázat benyújtásához feltételként előírt saját erőt, 300 E Ft-ot. 2016-ban megkapta a 2,3 M Ft-ot, a pályázati pénz fennmaradó részét. Mi a helyes elszámolás 2015. évben és 2016. évben, ha a vállalkozó 2016. márciustól átlépett a kata rendszerébe? 2015. évben veszteséges, 2016. január megkapta a támogatás fennmaradó részét, nyereséges. 2016. évben a nyereség 50%-áig elszámolja az előző időszaki veszteséget. A beruházásra kapott összeget az ÉCS-vel szinkronban halasztott bevételként kell elszámolni 2016. január-február hónapban. A katás időszakban az ÉCS-t elszámoltnak tekinti. Megfelelő-e ez az elszámolási mód?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói személyi jövedelemadózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében a támogatás elszámolására az Szja-tv. 19. §-ában lévő, az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. E szerint költségek fedezetére kapott támogatás esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] ...– visszakerül a személyi jövedelemadó vagy a társasági adó hatálya alá. Miután mind az szja, mind a társasági adó éves adó, ezekről az adóbevallást az adóévet követően – a Kata-tv. IV. fejezetében foglalt áttérési szabályok figyelembevételével –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] ...a visszatérés napjára vonatkozóan az Szt. 41. §-a (1) bekezdésének előírása alapján fennálló, várható kötelezettségekre számított céltartalék összegét kell beállítani.A saját tőke az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy ezen összeg eszközökben is a bt. rendelkezésére áll).Összefoglalva: a kata hatálya alatt is kell a bevételek mellett a költségekről is (az eszközökről, a kötelezettségekről) nyilvántartást vezetni, ha "osztalékot" kívánnak fizetni. Az "osztalék" év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
1
2