Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni a pénzügyi műveletek ráfordításaként, mivel azt a külföldi pénzértékre szóló pénzügyi lízing miatti tartozást teljes összegében egy új hitel felvételével visszafizették, amelyhez az elhatárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkozunk.A vállalkozások többségét érinthetik viszont azok a módosítások (pontosítások), amelyek a gyakorlatban felmerült kérdésekre adnak választ.Az ellenőrzés megállapításának a módosítása egyértelművé teszi, hogy a szerződésmódosítással, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...egy megjegyzés: a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás jellemzően áfaköteles. A szolgáltatást nyújtónak a piaci értékre az áfát fel kell számítania, alapvetően számlával egy tekintet alá eső okirat használatával. A térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

"Devizakészlettel nem fedezett" értelmezése

Kérdés: Mit jelent az év végi árfolyamveszteség elszámolásánál a "devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett" külföldi pénzértékre szóló kötelezettség (tartozás)? A 2008. évben eurókölcsönből beszerzett eszköz esetén, amikor a jelenleg fennálló tőketartozás 128 582 euró, a 2011. év végi átértékelés vesztesége 8 millió forint?
Részlet a válaszából: […] ...válasz a szó szerinti értelmezésbőlkövetkezik. Akkor beszélhetünk a devizaszámlán meglévő devizakészlettelfedezett külföldi pénzértékre szóló kötelezettségről, ha a társaságnak vanolyan – a kérdéshez kapcsolódóan – elkülönített euró-betétszámlája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.

Árfolyamveszteség elhatárolása

Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...egyet – és ezért tiltakoztak – az Szt. hivatkozott, 2011. január1-jétől hatályos módosításával, amely szerint a külföldi pénzértékre szólóköveteléseket, kötelezettségeket, devizát, valutát, befektetett pénzügyieszközöket, értékpapírokat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Lejárt tartozás engedményezése vételi jog érvényesítésével

Kérdés: "X" kft. nem törlesztette a pénzintézettel szembeni tartozását. Ezért a pénzintézet a kölcsönszerződéseket felmondta, és a tartozást egy összegben lejárttá tette. A pénzintézet ezen követelését engedményezési szerződés keretében "Z" kft.-re engedményezte oly módon, hogy "X" kft. – korábbi kölcsönszerződése biztosítékául szolgáló – ingatlanjainak vonatkozásában vételi jogával úgy élt, hogy a vételi jog engedményeseként szintén "Z" kft.-t jelölte meg. A földhivatal a tulajdonosváltozást – "X" kft.-ről "Z" kft.-re – a vételi jog érvényesítése okán, számla kiállítása nélkül – az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezte. A fentiek alapján "X" kft. hiteltartozása megszűnt, "X" kft. eszközeit (ingatlanok, tárgyi eszközök, árukészlet) a könyvekből ki kell vezetni, ezen eszközöket "Z" kft. könyveibe fel kell venni és ki kell mutatni "Z" kft. könyveiben az átvállalt kölcsöntartozást is. Kérdéseim: Helyesen értelmezem-e a fentieket, ha az eszközátadást "X" kft. és "Z" kft. közötti adásvételként, a pénzintézet és "Z" kft. között létrejött hitelszerződést engedményezésként kezelem? Áfa szempontjából az új hitelszerződéssel létrejött tartozásátvállalás minősíthető-e "pénzhelyettesítő eszközzel" történt megfizetésnek? Az eszközök átadását áfaköteles termékértékesítésnek kell tekinteni? A beépített ingatlanokat meg kell-e bontani telek és épület értékére? 10 éven belül szükséges-e a korábban levont áfa arányosítás útján történő visszafizetése? A társasági adó szempontjából "X", illetve "Z" kft.-nél milyen adóalap-módosító tételekkel kell számolni? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni? Milyen értéken történjen az eszközök kivezetése, illetve nyilvántartásba vétele? És az engedményezett követelés nyilvántartásba vétele?
Részlet a válaszából: […] ...és az azokhoz kapcsolódó követeléseket. A válasznál az tűnik alegegyszerűbbnek, ha a gazdasági eseményeket követve próbálunk a kérdésekreválaszolni.Az "X" kft. sajnálatos módon nem törlesztette tartozását apénzintézettel szemben. Ezért a pénzintézet a tartozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 16.

Telekvásárláshoz kapcsolódó árfolyam-különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 198. számában a 4147. kérdésre adott válasz szerint, ha a megépített lakások eladásakor a telek arányos része is eladásra kerül, a vásárolt készletek között kimutatott telek bekerülési értékét növelő tételként számításba vehető a telek vásárlásához felvett hitel kamata is. Kérdésünk, hogy deviza- vagy devizaalapú hitel esetén – a kamathoz hasonlóan – a telek bekerülési értékét növelő tételként figyelembe vehető-e az árfolyamveszteség? Ha igen, akkor hogyan számolandó el az árfolyamnyereség?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő) kamat. Ez az előírás minden eszköz beszerzésére vonatkozóanérvényes szabályt ad (tehát nem csak a beruházásra, de a készletekrevonatkozóan is). A vásárolt készletként kimutatott telek vonatkozásában a"raktárba történő beszállítás" a klasszikus módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Építőipari gépkölcsönzés

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége "Épületbontás, földmunka", és ehhez kapcsolódóan "Építőipari gépek kölcsönzése". Az építőipari gépek kölcsönzése kezelőszemélyzettel vagy anélkül történik. Kezelőszemélyzet nélküli kölcsönzéskor az áfát felszámítjuk. A kezelőszemélyzettel történő kölcsönzést az SZJ 45.50 Építési, bontási eszköz kölcsönzése személyzettel szolgáltatásnyújtásnak tekintjük, és a fordított adózás szabályai szerint áfáztatjuk. Megrendelőink számlázási gyakorlatunkat elfogadták. A közelmúltban az egyik megrendelőnk visszaküldte a számlákat arra való hivatkozással, hogy a kezelőszemélyzettel történő gépkölcsönzés esetében a főtevékenység a gép bérbeadása, a kezelőszemélyzet kölcsönzése csak melléktevékenység, amely elősegíti a főtevékenység megvalósulását. Így a számlában az áfát a számla kibocsátójának fel kell számítania. Kinek van igaza?
Részlet a válaszából: […] ...illetve az egyéb építési-szerelési tevékenységhez (például azépületszerkezet összeállításához) szükség van építőipari gépekre. Ezeket agépeket biztosíthatja az építési-szerelési tevékenységet végző társaság is, haazokat saját maga beszerezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.

Vagyonosodási vizsgálat következménye

Kérdés: Ügyfelemet mint egyéni vállalkozót átfogó vizsgálat keretében ellenőrizte az APEH. Ezen vizsgálatot átfordította a magánszemélyre is kiterjedő vagyonosodási vizsgálatba. A vizsgálati időszakok érthetően azonosak. A vizsgálat megállapította, hogy ügyfelem egyéni vállalkozói tevékenységéhez beszerzett eszközeire (gépek, berendezések, járművek) a vállalkozói bevételei nem nyújtottak fedezetet. Ennek alapján a szokásos módon szja és eho (valamint szankciók) fizetésére kötelezték. A határozat jogerőre emelkedése után ügyfelem befizette a kirótt terheket. Kérdése az, hogy ha az adóhatósági jegyzőkönyvben azt állította az adóhivatal, hogy az eszközbeszerzésekre a fedezetet a magánvagyonából bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére, és az eltitkolt jövedelemből származott, akkor ha 2009-ben elad egy tárgyi eszközt az említettek közül, akkor az abból származó bevétele után még egyszer le kell adóznia? Adóhatósági határozat alapján kimutatható-e az abban szereplővel azonos összegű tagi kölcsön a vállalkozás könyvelésében? Hiszen már megbüntették, leadózott utána busásan, így szeretné mint – kifehérített jövedelmet – visszakapni, ha a vállalkozói bevételei ezt lehetővé teszik.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre csak a részletek ismerete alapján lehet pontosválaszt adni, általánosságban annyit lehet mondani, hogy magánvagyonbólszármazó ingó vagyontárgy (ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog,kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.

Visszatérés az Szt. hatálya alá (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető bt. evaalanyisága megszűnésekor visszatér az Szt. hatálya alá. Nyitómérlegébe milyen kötelezettségeket vehet fel? Felveheti-e kötelezettségei közé az evás időszak alatt megtermelt jövedelem osztalékkifizetési kötelezettségét? Felvehet-e a taggal szembeni kötelezettséget tagi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 2/A. §-ának (3)-(4) bekezdése alapján adható válasz a feltett kérdésekre.Az Eva-tv. hatálya alól az Szt. hatálya alá átkerült (visszakerült) jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (kht., bt.) a jogelőd nélkül alapított vállalkozókra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 16.
1
2