Továbbképzés bérelt vitorlás hajón

Kérdés: Egy iroda az Adrián bérelt vitorlás hajón saját dolgozói részére továbbképzést tart. A hajóért fizetett díj az oktatás helyszínét és a szállást biztosítja. A szórakozás, utazás, étkezés a dolgozók saját költsége. A külföldi partner részéről kiállított eurós számla áfát is tartalmaz (13%).
Kérdéseink:
1. Helyes-e az áfás számla kiállítása a horvát partner részéről?
2. Amennyiben helyes a számla, kérdésünk a 2365 áfabevallásban való szerepeltetése, mely bevallási sorokat érint (fizetendő, levonható), hány %-kal?
3. A horvát partner részéről kiállított számla elszámolható-e adómentes csapatépítésként?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 44. §-ában foglaltakból az következik, hogy a bérelt vitorlás hajónál a teljesítés helye az a hely, ahol a hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Ez nyilvánvalóan az Adriai-tenger. Így helyes, hogy a horvát számla a horvát áfát tartalmazza.2. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Független félnek biztosított szolgáltatás EU-s forrásból

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4.27. pontjának alkalmazásában kérem állásfoglalásukat. Milyen szolgáltatások tekinthetőek adómentesen kifizethetőnek? Szálláshely-szolgáltatás, útiköltség (külföldi, belföldi, reptéri transzfer), étkezés (vendéglátóhelyen elfogyasztva vagy saját elkészítésben, amikor alapanyagot vásárolnak: hús, cukor, kenyér, tea, sütemények), ajándékvásárlás (pl. könyv, érem, desszert), ezek kifizetése esetén érvényesíthető-e az adómentesség? Pályázatban részt vevő saját dolgozóink fenti költségei adómentesnek tekinthetőek-e? Ki tekinthető független félnek? Mikor minősül a szolgáltatás a magánszemély tevékenysége ellenértékének?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz arra meghatározást, hogy adómentes "a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Behajtási költségátalány elszámolása

Kérdés: A Ptk. 2013. július 1. napjától hatályos elő­írása új rendelkezést vezetett be a gazdálkodó szervezetek késedelmes fizetése vonatkozásában, amelyet 2014. 01. 01-től tovább pontosítottak. A gazdálkodó szervezetek kötelesek 40 eurónak megfelelő összegű behajtási költségátalányt fizetni, ha fizetési kötelezettségüket határidőben nem teljesítik. Kérdéseink: a költségátalány számlázásának szabályai, a költségátalány számviteli elszámolása, a jogosult a késedelembe esést követően lemondhat-e a behajtási költségátalányról, és ha megteszi, hogyan kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...esetén a kötelezett késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak az MNB késedelmikamat-fizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Cégautó miatti járulékok

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részére munkaviszonya alapjánkifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamintvégkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás,személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve az Szja-tv. 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.

Cégtelefon utáni munkaadói járulék

Kérdés: A 2899-es számon jegyzett válaszukban azt írják, hogy a személyesen közreműködő tag vélelmezett mobilhasználata miatt 3 százalék munkaadói járulékot is kell fizetni. Véleményem szerint álláspontjuk nem helytálló, mert az 1991. évi IV. tv. 40. §-a "munkaadó"-ról, "munkavállaló"-ról és "munkaviszony"-ról beszél, a személyesen közreműködő tag pedig nem minősül munkavállalónak, és a társaság, ahol személyesen közreműködik, sem minősül foglalkoztatónak, és kettejük jogviszonya nem munkaviszony, következésképpen nem kell a telefonhasználat után 3 százalék munkaadói járulékot fizetni, csak 54 százalék szja-t és az alap 1,54-szerese után 29 százalék tb-járulékot. Kérem, hogy válaszukat pontosítani szíveskedjenek!
Részlet a válaszából: […] ...a munkavállaló részéremunkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény(kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejéreadott díjazás, személyijövedelemadó-köteles természetbeni juttatás [kivéve azSzja-tv. 69...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Munkaadói járulék – étkezési hozzájárulás

Kérdés: Milyen személyi jellegű juttatás után kell munkaadói járulékot fizetni? Fennáll-e ez a kötelezettség az étkezési hozzájárulás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére munkaviszonya alapján kifizetett és elszámolt bruttó munkabér, illetmény (kereset), valamint végkielégítés, jubileumi jutalom, a betegszabadság idejére adott díjazás és a személyi jövedelemadó-köteles természetbeni juttatás, étkezési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.