Független félnek biztosított szolgáltatás EU-s forrásból

Kérdés: Az 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete 4.27. pontjának alkalmazásában kérem állásfoglalásukat. Milyen szolgáltatások tekinthetőek adómentesen kifizethetőnek? Szálláshely-szolgáltatás, útiköltség (külföldi, belföldi, reptéri transzfer), étkezés (vendéglátóhelyen elfogyasztva vagy saját elkészítésben, amikor alapanyagot vásárolnak: hús, cukor, kenyér, tea, sütemények), ajándékvásárlás (pl. könyv, érem, desszert), ezek kifizetése esetén érvényesíthető-e az adómentesség? Pályázatban részt vevő saját dolgozóink fenti költségei adómentesnek tekinthetőek-e? Ki tekinthető független félnek? Mikor minősül a szolgáltatás a magánszemély tevékenysége ellenértékének?
Részlet a válaszából: […] ...tartalmaz arra meghatározást, hogy adómentes "a kifizető által független félnek biztosított olyan szolgáltatás, amelynek forrása az Európai Unió intézménye által meghirdetett pályázat alapján az Európai Unió valamely pénzügyi alapja, vagy az Európai Unió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Külföldi munkavállaló

Kérdés: EU-támogatott kutatás keretében, a kutatók országok közötti munkavállalását támogató konstrukcióban a kft.-nél török állampolgár vesz részt a kutatásban. Az 1996. évi CI. tv. (török-magyar egyezmény, különösképpen annak 20-21. cikke) és más jogszabályok figyelembevétele alapján munkaviszony vagy egyéb jogviszony alapján válik biztosítottá? A kapott juttatás mellett adható-e adómentesen részére az EU által meghatározott "mobility támogatás, juttatás"?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott egyezmény a jövedelemadó-kötelezettségről rendelkezik, arról nem, hogy biztosított lesz-e a külföldi (török állampolgár). A Tbj-tv. előírása alapján azonban a harmadik országbeli személyek (nem tagállami állampolgárok) a munkaviszonyuk alapján, Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Nyugdíjfolyósítás külföldön az anyavállalatnál

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt tényállás szerint a nyugdíj-biztosítási szerződés alapján a díjfizető a németországi anyavállalat és nem a magyarországi kft. Biztosítási díjat költségként csak az a vállalkozás számolhat el, aki a biztosítási szerződés alapján díjfizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Kkv szerinti besorolás

Kérdés: Társaságunk 2004. évi XXXIV. tv. szerinti besorolásához kérem segítségüket: "A" magyarországi társaságunk 100 százalékos tulajdonosa a hongkongi anyavállalat, melynek további leányvállalatai vannak (80-100 százalék tulajdoni résszel) Európában, Amerikában, Ázsiában. "A" társaságunk az anyavállalattól kapott árut belföldön, külföldön, illetve láncügyleteken keresztül Európán kívüli országoknak is értékesíti. "A" társaságnak az amerikai leányvállalattal nincs üzleti kapcsolata. "A" társaságunknak további befektetései vannak 30-80 százalékos részesedéssel, ezek közül "B" társaságban 51 százalék tulajdonrésszel és szavazati joggal rendelkezik. Az anyavállalat nem készít konszolidált beszámolót, sőt beszámolója nem az IFRS-nek megfelelően készül.
Az érték- és létszámadatoknál figyelembe kell-e venni a közös anyavállalatunk adatait, valamennyi leányvállalatának adatait, attól függetlenül, hogy szerződéses viszonyban állunk velük vagy sem; az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze beszámolóikat vagy sem? Ha az értékadatok magasan meghaladják a középvállalkozásnak megfelelő kategóriát, ám a létszámösszesítés 250 fő alatt marad, akkor is középvállalkozásnak számít a magyar társaság? "B" Kft.-nek, melyben 51 százalék-os tulajdonnal rendelkezik az "A" társaságunk, mi alapján határozza meg a kkv szerinti besorolását? "A" társaság nem készít konszolidált beszámolót.
Részlet a válaszából: […] ...a Kktv. 19. §-a 5. pontja alapján vállalkozásnak minősül. A számítást nem befolyásolja, hogy a beszámolót az egyes társaságok az európai számviteli standardoknak megfelelően állítják össze vagy nem. Abban az esetben, ha "A" társaságnak vannak a Kktv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Nem ellenértékként adott támogatás áfakötelezettsége, elszámolása

Kérdés: Milyen áfakötelezettség kapcsolódik ahhoz a kapott támogatáshoz, amely támogatás nem konkrét megrendelés ellenértéke, a támogatás a támogatott által nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek árát közvetlenül nem befolyásolja? Van-e eltérés a minősítésben akkor, ha a támogatott költségvetési szerv, illetve gazdasági társaság?
Részlet a válaszából: […] ...támogató felé fizetendő általános forgalmi adó felszámításával számlázni. (Ha ugyanis nem ilyenként kezelik a kapott támogatást, beltközhetnek olyan adóhatósági értelmezésbe, amely kivetíti a költségvetési szervek teendőit a kht.-ra, a társaságra.)Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.