Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...eredmény javára (T 424 – K 9653).A lízingügylet miatti tartozás kiváltásakor (T 448 – K 444) feltételezhetően a lízingügylet miatti euróalapú, 2022. december 31-i árfolyam szerinti összegével azonos euróalapú összegben, ami viszont nem lehet más, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megítélése általános forgalmi adózás szempontjából:1. Amennyiben a külföldön (az EU más tagállamában található) bérelt raktárból közvetlenül a magyarországi vevők részére történik az áru kiszállítása:Magyar adóalanyok részére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.

Több éven át húzódó beruházás – devizás szállítók

Kérdés: Társaságunknál jelentős értékű, több éven át húzódó beruházás van folyamatban, amelynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében devizavásárlások és határidős ügyletkötések történnek. Társaságunk célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt deviza árfolyamán lehessen elszámolni. Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközökhöz kapcsolódó devizás kötelezettség – devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett – üzembe helyezésig felmerült árfolyam-különbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdezzük:
Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük, a feltétel megléte esetén nem kell/nem szabad a tárgyi eszköz beszerzési (bekerülési) értékét módosítani?
Devizakészlettel fedezettnek minősül-e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát, és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel? Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik, megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetésével?
A fenti törvényi hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értékét növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyam-különbözetek is, ha azok még az üzembe helyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (áfás) értékre eső árfolyammal kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni, vagy a tárgyi eszköz nettó (áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak a külföldi szállítók esetében kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része, azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet értékelésre kerül, és az összevont árfolyam-különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Az átértékelt összegre a bankanalitikában is rá kell állni, vagy a főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az év végi (nem realizált) beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
A beruházáshoz kapcsolódóan előleget is fizetünk. A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet-e az előleget nyilvántartásba venni? A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkezett árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el, vagy a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve egyéb ráfordításai között? A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamnál, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i vagy a szállítói végszámla könyvelésekor alkalmazott árfolyamon?
A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős devizavételi ügyleteket szerepeltetni kell-e, és ha igen, hogyan az év végi beszámolóban? Vannak SWAP-ügyletek, amelyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek, amelyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy devizakészletünk év végén meg fogja haladni a kötelezettségek értékét?
Részlet a válaszából: […] ...Ezen előírás alkalmazásakor a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett az a devizakötelezettség, amikor például az euróbankszámlán belül nem különítettek el (nem kötöttek le) a beruházás miatt euróban keletkező kötelezettség fedezetére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.

Forintban meghatározott osztalék euróban történő felvétele

Kérdés: A kft. 2020. évi beszámolót elfogadó taggyűlésén 141.216 E Ft osztalékról határozott a két tulajdonos. Ebből most 120.000 euró osztalékot szeretnének a kft. devizaszámlájáról a magánszemélyek devizaszámlájára utalni. Milyen árfolyamon kell a számfejtést elkészíteni és a levont adót számolni? Ugyanis az Szja-tv. 5. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint a külföldi pénznemben keletkezett bevételt, felmerült kiadást, valamint bármely bizonylaton külföldi pénznemben megadott, az adó mértékének meghatározásához felhasznált adatot a 6. § rendelkezéseinek figyelembevételével az MNB hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani, viszont a Számviteli Levelek 436. számában a 8379. kérdésben azt írták, hogy a számlavezető bank euróeladási árfolyama alapján lehet meghatározni az árfolyamot.
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdés szerinti két tulajdonosnak a bevétele nem külföldi pénznemben (euróban) keletkezett, hanem forintban, a beszámolót elfogadó taggyűlésen 141.216 E Ft osztalékról döntöttek. Így feleslegesen hivatkoznak az Szja-tv. 5. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Euróban meghatározott munkabér adói

Kérdés: Külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon működő társaság munkaviszonyban lévő ügyvezetőjének a munkabérét EUR-ban határozta meg, és EUR-ban szándékozza átutalni részére. [Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint lehetővé tett eltérést alkalmazta.] Milyen árfolyamon kell forintosítani a jövedelmet ahhoz, hogy az adókat és a járulékokat forintban le lehessen vonni, illetve milyen árfolyamon kell a kifizetendő nettó összeget EUR-ra visszaváltani ahhoz, hogy az illetőnek kifizessük? Kifizetés esetén van-e különbség az árfolyam tekintetében a között, hogy HUF-ban vezetett bankszámláról, vagy EUR-ban vezetett bankszámláról utaljuk át az összeget? A 3674. kérdés megválaszolása hasonló helyzetet ír le, de a válasz 2008. évi, azóta szinte minden jogszabály megváltozott.
Részlet a válaszából: […] ...devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani.Az Szja-tv. 6. §-a alapján – ahhoz, hogy az adókat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Szálláshely-szolgáltatás vagy ingatlanbérlet

Kérdés: Ügyfelünk közösségiszálláshely- (munkásszállás-) szolgáltatást nyújt több megrendelője részére. Saját ingatlanja nincs, a szolgáltatást teljes egészében közvetíti. Az esetek egy részében az adott ingatlanok csak részben érintettek ügyfelünk szolgáltatásával, és a tulajdonos alkalmazottai látnak el minden, a szolgáltatással kapcsolatos feladatot (pl. takarítás). Ilyen pl., amikor egy egyetemi kollégium egy részében történik a szállásoltatás. Más esetekben egy teljes ingatlanban kizárólag ügyfelünk üzleti partnereinek az alkalmazottai kerülnek elszállásolásra, és ügyfelünk alkalmazottai látják el a helyszíni feladatokat (takarítás, ágyneműmosatás...). Ez utóbbi esetben olyan is előfordul, amikor a több évre kötött szerződés értelmében ügyfelünket terheli a beköltözés előtti festés, illetve a szerződéses időszakban az esetlegesen elhasználódó kisbútorok/fogyóeszközök pótlása, cseréje... Az ingatlan tulajdonosa minden esetben közösségiszálláshely-szolgáltatást számláz ügyfelünk felé, és ügyfelünk is ekként állítja ki a számlát a megrendelői felé.
1. Helyesen járnak-e el a felek a számlázás során? Ha nem, mi lenne a helyes eljárás?
2. Ha igen, helyesen jár-e el az ügyfelünk, ha kimenő számláin (és megrendelőivel kötött szerződéseiben) feltünteti, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz"?
3. A szolgáltatással érintett ingatlanok telephelyet keletkeztetnek-e ügyfelünknél, vagy ezek csak a szolgáltatás eredeti nyújtójánál (az ingatlan tulajdonosánál) számítanak telephelynek?
4. Ha telephelynek minősülnek, szükséges-e ezen ingatlanok címének a cégjegyzékben való feltüntetése, vagy elegendő az állami és az önkormányzati adóhatósághoz történő bejelentés?
5. Azonos-e a 4. pontban leírtakkal a kérdéses ingatlanok telephelykénti megítélése a helyiadó-törvény szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége, hogy a másodikként említett esetben ügyfele munkavállalói többéves szerződés alapján a szolgáltatásnyújtás helyszínéül szolgáló ingatlanban tevékenységet végeznek (ügyfele használja az ingatlant), míg az első esetben (a kollégium...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Külföldi személy telephelye

Kérdés: Egy Szlovákiában bejegyzett gazdasági társaság – mely egy szintén szlovákiai cég leányvállalata – a harmadik (EU-n kívüli) országból beszerzendő termékét ideiglenesen Magyarországon tároltatná, és innen értékesítené EU-s és harmadik országokba. A termékimport tehát Magyarországon valósul meg, magyar adószámmal a cég rendelkezik, áfára vonatkozó kötelezettségeinek a törvény előírásai szerint fog eleget tenni. A szlovák cég nem kíván raktárt bérelni, csupán tárolási, árukezelési szolgáltatást szeretne igénybe venni. A beérkezett ömlesztett árut kisebb kiszerelésben értékesíti tovább, a csomagolás elvégzéséhez szintén Magyarországon venne igénybe szolgáltatást. A szlovák társaság elsődleges célja az áru külföldön történő értékesítése, de előfordulhat az is, hogy a szállítmányból megmaradó kisebb mennyiségeket, melyeket a szállítási költség miatt külföldre már nem érné meg eladni, Magyarországon értékesítené. Mivel az áru beszerzése és értékesítése az EKÁER hatálya alá tartozik, és – amennyiben elkerülhető – nem kíván Magyarországon alkalmazottat foglalkoztatni, ezen kötelezettségét is külső szolgáltató igénybevételével teljesítené. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a fenti tevékenység keletkeztet-e telephelyet a társasági­adó-törvény értelmében? Vagy alkalmazható rá a Tao-tv. 4. §-a 33. pontjának g) pontja szerinti kivétel (1. külföldi személy árujának tárolása, 2. külföldi személy árujának más személy általi feldolgozása), és így elegendő az áfaregisztráció? Amennyiben telephelyet keletkeztet a fenti tevékenység, kötelező-e fióktelepet létrehozni, vagy fióktelep létrehozása nélkül is működhet?
Részlet a válaszából: […] Magyarország egyezményt kötött Szlovákiával a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelemadók területén. Így a kérdésre a válasz ezen egyezmény (1996. évi C. törvény) és az OECD modellegyezmény-magyarázata, valamint a Tao-tv. és a külföldiek magyarországi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Számlázás euróban, fordított adózással, engedményezéssel

Kérdés:

Számlázni szeretnénk euróban, fordított adózású terméket. Tudom, hogy az áfát forintban is fel kell tüntetni az általam használt árfolyammal. Az áfaalapot is fel kell tüntetni? Milyen árfolyammal? A számlázott eurót engedményeznénk egy harmadik félnek, a beruházási szállítónak, akivel a vállalkozási szerződést forintban kötöttük meg. A vevő által a szállítónak átutalt eurót milyen árfolyamon lehet a vállalkozási szerződés forintösszegébe beszámítani?

Részlet a válaszából: […] ...válaszhoz előzetesen néhány dolgot tisztázni kell.Euróban számlázni csak akkor lehet, ha a termék eladási árát az adásvételi szerződésben is euróban rögzítették. Ha az eladásra kerülő termék valóban fordítottan adózik, akkor az Áfa-tv. 142. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kompenzálás eurós számlák között

Kérdés: Külföldi vevőnknek eddig forintban számláztunk, ők is forintban számláztak. Később áttértünk – ők is – az euróban történő számlázásra. Kiegyenlítés kompenzálással, utalással. Eurós számlák kerülnek kompenzálásra, a kompenzálás eredménye nulla, utalás nem történik. Milyen árfolyamon kell a vevői, illetve szállítói számlákat könyvelni? Ha például a vevő utal különbözetként eurót, akkor milyen árfolyamon kompenzálunk? A forintban nyilvántartott szállítói kötelezettségünket kompenzáljuk euróban nyilvántartott vevő­követelésünkkel. A kompenzálás eredménye lehet nulla, vagy a vevő utal nekünk?
Részlet a válaszából: […] ...euróban kimutatott követelés, illetve kötelezettség bekerülési értékét forintban az Szt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a társaság által választott – euróárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szellemi termék bekerülési értéke

Kérdés: Kínai tulajdonú anyavállalatunknak Európában, Ázsiában, Amerikában vannak leányvállalatai, amelyek közül az ázsiai, amerikai térség felé közvetlenül a kínai anyacég számláz, az európai leányvállalatok és európai egyéb partnerek felé a magyarországi leányvállalaton keresztül bonyolítjuk le a forgalmat. Az áruvédjegyek bejelentését a különböző kontinensek országaiban, a szabadalmi hivatali eljárási költségét eddig Magyarországon számoltuk el, mivel Magyarországról indítottuk az eljárásokat. Eddig a védjegyekkel kapcsolatos valamennyi költséget azonnal, a felmerülés évében költségként számoltunk el tévesen. Önellenőrzéssel kívánjuk helyesbíteni az előző évek eredményét azzal, hogy ezeket az immateriális javak közé vesszük nyilvántartásba. Mivel visszamenőlegesen, utólag ismerjük a ténylegesen felmerült kiadásokat (külföldi költségek, illetékek, szolgáltatási díj stb.), ennek megfelelően 2011-ben valamennyi költség a bekerülési érték részét képezi? A cégvezető döntése alapján ezen védjegyek nem veszítenek az értékükből, nem kíván értékcsökkenést elszámolni, majd csak akkor, amikor adott országban már nem kíván kereskedni az adott áruval, akkor egy összegben kerül kivezetésre az immateriális javak közül. A lajstromszámonkénti védjegyoltalom általában 10 évre szól, amelyek közül többet meghosszabbítunk. Kimutathatjuk-e az immateriális javak között, elszámolhatjuk-e költségként azokat a kiadásokat, költségeket a védjegyekkel kapcsolatban, amelyek olyan országokat érintenek, melyekkel nem állunk gazdasági kapcsolatban? Megjegyzés: valamennyi európai leányvállalattal és a kínai 100%-os tulajdonosunkkal társasági adó szempontjából kapcsolt vállalkozásnak számítunk. Az ázsiai, amerikai, afrikai országokkal nem folytatunk gazdasági tevékenységet, ott az anyavállalatunknak vannak további leányvállalatai. Azzal, hogy kínai anyavállalatunk venezuelai leányvállalata védjegybejelentését Magyarországon számoljuk el, transzferárszempontból kapcsolt jogviszonyt eredményez-e? Be kell-e jelenteni a NAV felé? Kell-e társaságiadóalap-korrekciót végrehajtanunk?
Részlet a válaszából: […]  A védjegyet, ha az tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet,szellemi termékként az immateriális javak között nyilvántartásba kell venni[Szt. 25. §-ának (7) bekezdése]. Az immateriális jószág bekerülési értékét is aSzt. 47-51. §-ai alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
1
2