Devizás tételek könyvelése év végén

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a devizás tételek könyv szerinti értéke és a mérlegfordulónapi értékelésekor számított forintértéke közötti különbözetet?
Részlet a válaszából: […] ...– K 4798), illetve a pénzügyi műveletek egyéb bevételei (T 4798 – K 9763) közé.Rövid példával: Vevőkkel szembeni követelés: 1000 euró, bekerülési árfolyama: 300 Ft/euró, áruszállítókkal szembeni kötelezettség: 600 euró, bekerülési árfolyama: 310 Ft/euró....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Vállalati kölcsön variációkkal

Kérdés: A külföldi és a belföldi vállalkozás közt létrejövő kölcsönszerződés alapján a külföldi vállalkozás nagy összegű kölcsönt nyújt a magyar vállalkozásnak. A kapott kölcsönt – a szerződésben szabályozottak függvényében – a magyar cég könyvei­ben forintban vagy devizában kell nyilvántartani (december 31-én át kell értékelni), vagy a vállalkozás választhat? A felek közötti szerződésben háromféle szabályozás lehetséges:
a) A kölcsön összegét euróban adják meg, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a kölcsön folyósítása euróban történik.
b) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza.
c) A kölcsön összegét forintban adják, euróban folyósítják, a külföldi kölcsönadó forintban tartja nyilván, az adós forintban vagy más devizanemben fizeti vissza, a folyósítás a belföldi cég forintszámlájára történik.
Részlet a válaszából: […] ...a beszámolóját milyen pénznemben készíti el. A válasznál feltételezzük, hogy a belföldi vállalkozás könyveit forintban vezeti.Euróban adott és folyósított kölcsönA belföldi vállalkozásnak az euróban kapott kölcsönt az euró-devizaszámlájára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Lekötött euróbetét árfolyama

Kérdés: Társaságunk lekötött euróbetéttel rendelkezik, forintban vezetjük a könyveinket, MNB-középárfolyamot használunk. A 2011. év folyamán euró ellenében értékesített tárgyi eszközt a partner 2011 júliusában kiegyenlítette, az aktuális MNB-árfolyamon vette nyilvántartásba, majd annak egy részét egy hét múlva euróban lekötötte, a lekötés napján szereplő MNB-középárfolyamon könyvelte, így nem realizált árfolyam-különbözet keletkezett. 2011. és 2012. év folyamán többször feloldott és lekötött. Év végén átértékelték. Helyesen jártak el? Az év közben nem realizált árfolyamnyereség beállítható társaságiadó-alapot csökkentő tételként?
Részlet a válaszából: […] ...devizaárfolyamonátszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni. Ez akérdésben leírt esetben azt jelenti, hogy az euróban 2011 júliusában megkapottellenértéket a jóváírás napján érvényes, az MNB által közzétett, hivataloseuróárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...pénzértékre szóló minden követelést,befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt (tehát nem csak a követeléseket ésnem csak az euróban kimutatott eszközöket), illetve – az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó – választott -devizaárfolyamon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Árfolyam-különbözet fedezete

Kérdés: Devizaszámla vezetése esetén a külföldi pénzeszközre szóló követelés kiegyenlítésekor befolyt devizával történik a külföldi pénzeszközre szóló kötelezettség kifizetése. Mivel könyvelni forintban kell, ezért minden esetben árfolyam-különbözet keletkezik, amelyet könyvelni kell. Tegyük fel, ugyanannyi deviza folyt be, mint amenynyit kifizettünk. A devizaszámla egyenlege nulla, de van árfolyam-különbözet. Mi ennek a fedezete? Ha ez nyereség, miből adózza le a társaság, illetve hogyan lehet azt osztalékként kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...de valójában nincs is hatása az eredményre?A kérdésekre a gyakorlati példák adják meg a választ.Példa: A társaság 100 euróért vásárolt árut. Beszerzéskor azeuró árfolyama 245 Ft/EUR. Ezt az árut eladta ugyancsak 100 euróért. Azeladáskori...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.