Nagyvállalati státusz megszűnése

Kérdés: Egy társaság 2021. december 31-ig leányvállalata egy nagyvállalatnak, és a konszolidált beszámolójába is bevonásra került. Az anyavállalat 2022. január 1. napjától eladta a tulajdoni részesedését egy teljesen kívülálló, független magánszemélynek, amit a cégbíróság 2022. január 19. napjával jegyzett be. Így a kapcsolt vállalkozási státusza megszűnt a nagyvállalkozással.
A volt leányvállalat egyedi beszámolóinak adatai:
2019. évben 390 M Ft mérlegfőösszeg, 210 M Ft nettó árbevétel
2020. évben 250 M Ft mérlegfőösszeg, 120 M Ft nettó árbevétel
2021. évben 150 M Ft mérlegfőösszeg, 175 M Ft nettó árbevétel
Az átlagos állományi létszám mindvégig 5 fő volt. A társaság 2022. évben kötelezett lesz innovációs járulék fizetésére? A 2129. számú bevallás 06-04-es lapján hogyan kell jelölni az adóév első napjára, illetve az adóévet követő adóév első napjára, hogy milyen vállalkozásnak minősül a társaság? A társaság 2022. évre kötelezett lesz könyvvizsgálatra?
Részlet a válaszából: […] A társaság a Kkv-tv. szerint 2021. január 1-jén és 2022. január 1-jén még nagyvállalkozásnak minősül, mivel a kapcsolódó vállalkozási viszonya 2022. január 19-ével szűnt meg. Ebből következően a bevallási nyomtatványban az adóév (2021) első napjára és az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye

Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert arra a viszonylag rövid válasz megértéséhez szükség van.A vállalkozás – az adatok szerint – a 2009-2010. adóévi adóalapból a következő összegű kedvezményt érvényesíthette:MegnevezésLétszámnövekményMinimálbér (Ft/hó)Minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...vagycégértéknél, amely az értékéből a használat során nem veszít, illetve amelynekértéke <br> – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évrőlévre nő. (Eddig a képzőművészeti alkotást, a régészeti leletet, a kép- éshangarchívumot stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Üzleti ajándék

Kérdés: Ha a nagyvevőinknek belépőjegyet vásárolunk valamilyen jelentős eseményre, ez személyes reprezentációnak minősül-e, ami után a 44 százalék szja-t és a 11 százalék eho-t kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...lényegi eleme, hogy az üzleti, hivatali stb. kapcsolatok keretében történik a juttatás.A nyújtott reprezentáció vagy 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék éves értékéből nem kell a kifizetőnek az adót megfizetnie azon rész után, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 20.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Számviteli Levelek 1. szám 31. kérdésre adott válasz aktualizálása
Részlet a válaszából: […] ...forintnak a 44 százaléka. Üzleti ajándékozás esetén a kifizetőnek nem kell megfizetnie az adóévben adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok együttes értéke után a gazdálkodó szervezet, illetve költségvetési szerv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.

Étkezés konferencián

Kérdés: Tekinthető-e összetett szolgáltatásnak, ha a konferenciák díja magában foglalja az étkezés díját is, és ezáltal kikerül-e a természetbeni juttatás utáni adó- és járulékfizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszából: […] ...az adó alól mentesített összeg a kifizető adóévi átlagos állományi létszáma alapján 1500 forint/fő keretből adott, a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó ajándék.Ha a kifizető társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.