Elszámolás a tulajdonossal megszűnő társaságnál

Kérdés: A társaság magánszemély tulajdonosa úgy döntött, hogy a közeljövőben megszünteti vállalkozási tevékenységét, és befektetését kivonja a társaságból. A társaságot a tulajdonos egyedül alapította, 3 millió forinttal, és a társaság az alapítás óta egyszemélyes társaságként működött. A társaság vállalkozási tevékenysége jövedelmező volt, mert az alapítást követő 10 év alatt a saját tőke több mint tízszeresére (31 millió forintra) nőtt. Időközben jelentős összegű ingatlant (épületet) vásárolt 25 millió forintért (amelynek a nettó értéke 24 millió Ft), a piaci értéke – áfával növelten – mintegy 35,4 millió forint. A társaságnak gyakorlatilag nincs követelése, kötelezettségeit pedig folyamatosan rendezi. Hogyan és mikor célszerű megszüntetni a társaságot úgy, hogy minél kisebb összegű legyen a társaság, illetve a magánszemély által fizetendő adók összege?
Részlet a válaszából: […] A 2006. évi V. törvény (Cégtörvény) lehetőséget biztosít az egyszerűsített végelszámolásra. A 2018. január 1-jétől hatályos előírás lehetővé teszi minden olyan cég számára az egyszerűsített végelszámolást, amely cég nem kötelezett könyvvizsgálatra. (A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Negatív eszköz- és forrásadatok a beszámolóban

Kérdés: A betéti társaság beltagja 2021. január 21-én elhunyt. A társaság vezetését az elhunyt gyermeke mint kültag vette át, 2021. január 1-jével. 2020. évi tervezett mérlegadatok szerint, a saját tőke összege: -11.209 E Ft, az adózott eredmény: -15.698 EFt, a pénzeszközök összege: -12.857 E Ft, a mérlegfőösszegek: -7780 E Ft. A felsorolt számszaki adatok szerint a társaságnak – a keletkezett veszteségek miatt – olyan mértékben negatívak a mérlegadatai, ami jogszabályellenes, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy mitévők legyünk a jövőt illetően. A társasággal szemben hitelezői igények is felmerültek. A gyermek, mint a társaság egyedüli tagjává vált kültagja, a Ptk. 3:158. §-a szerint vezető tisztségviselőnek minősül, amelyet a Cégbíróság a cégjegyzékbe be is vezetett. A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag a társaság fizetésképtelenségének megállapítása és felszámolásának elrendelése iránt kérelmet kíván előterjeszteni. A felszámolás elrendelését követően a Csődtv. 31. § (1) bekezdésében rögzített kötelezettség teljesítéseként a felszámolóval szemben fennálló kötelezettség teljesítéseként: elfogadható-e a felsorolt adatok szerint a 2020. évi beszámoló? Lehet-e ilyen adatok mellett záróleltárt, zárómérleget, záróbevallást készíteni? A vezető tisztségviselőnek minősülő kültag kötelezettségei miként határozhatók meg?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy ahol a kérdés szerinti mérlegadatok előfordulnak, ott nemcsak a veszteséget termelő gazdasági tevékenységgel van probléma, de kifogásolható a könyvelő munkája, a könyvelés minősége is. Az adózott eredmény, a saját tőke lehet negatív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Szociális szövetkezet könyvelése

Kérdés: A szociális szövetkezetet hogyan kell könyvelni? Kettős könyvvitellel? A tagi befizetéseket számlára kell befizetni?
Részlet a válaszából: […] ...nem szerepel a törvényben kiemelt szervezetek között.A szövetkezetekre vonatkozó részletes jogi szabályokat a Ptk. Harmadik könyvének negyedik része (a 3:325.-3:367. §-a) tartalmazza. A kérdéshez kapcsolódóan ebből kiemeljük a következőket:A szövetkezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Törzstőkefeltöltés időpontja

Kérdés: Milyen időponttal történjen a kft. törzstőkefeltöltése 3 millió forintra? Lehetséges-e részletekben feltölteni a 3 millió forintot? A feltöltési kötelezettség írásban történő kinyilvánítása 2017. március 15. Lehetséges-e 2017. évben ezt kifizetni? Melyik az az időpont, ameddig ezt rendezni kell?
Részlet a válaszából: […] ...– rendelkezésre álljon.A törzstőke azonban újabb vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával is felemelhető, ha a tagok legalább háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatukkal így döntenek. A határozatnak a Ptk. 3:198. §-ának (2) bekezdése szerint legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Előtársasági bevallási kötelezettség

Kérdés: 2007. 10. 31-én megalapított (alanyi adómentes) kft.-t (ügyvédi mulasztás miatt) a cégbíróság nem jegyezte be, a tulajdonos részére a mai napig sem az ügyvédnő, sem a cégbíróság semmiféle értesítést nem küldött. Elektronikus bevallások beadása során, az APEH-törzsadatok lekérdezésével derült ki a "megszűnésalattiság" ténye. Kérdésem: Ha sikerül kideríteni a dátumokat, milyen bevallásokat, milyen határidőre kell beadni? A társaság tevékenységet végzett, abból eredménye származott. (Az ügyvezető 36 órás munkaviszony melletti főállású társas vállalkozó, díjazást nem vett fel, járulékfizetési kötelezettsége emiatt nem volt.) A megszűnés során keletkezett eredmény felosztása milyen adókat keletkeztet a magánszemély részére? Kell-e egyáltalán beszámolót készíteni, vagy csak zárómérleget, vagyonfelosztást?
Részlet a válaszából: […] ...a beszámoló készítésére előírt határidőn belül,– azokról az adókról, amelyeknél az adómegállapítási időszakegy hónap, egy negyedév, a bevallással még le nem fedett időszakról a soronkívüli adóbevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő 30 napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 29.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] ...a várható éves fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig egészíti ki, és ekkor kell az adóév utolsó havi, negyedévi előlegét is teljesíteni. Hasonlóan teljesíti az iparűzésiadó-kötelezettséget is.Az áttérést követően a társasági adó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeiA Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg.A Gt. 189. §-ának (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...az új Szt. 50. §-ának (4) bekezdése szerint kell meghatározni.Az új Szt. 62. §-ának (1) bekezdése szerint a részesedések egyedileg, vagy csoportosan, vagy a FIFO módszer szerint is nyilvántarthatók. A nyilvántartás módja pedig befolyásolja az állományban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.