33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Kiterjesztett gyártói felelősségi díj könyvelése
Kérdés:
Bár majd csak októberben kerül sor az első kiterjesztett gyártói felelősségi díj bevallására és megfizetésére, a könyveléssel kapcsolatban már most több kérdés merült fel bennünk. Ha a koncessziós társaság számlázza felénk, akkor hatósági díjként kell könyvelni szállítói számlaként? Lehet-e része a külföldről vásárolt készletek bekerülési értékének? (A környezetvédelmi termékdíjat eddig így kezeltük.)
2. cikk / 33 EPR-díjat hogyan kell könyvelni?
Kérdés:
A 2023. július 1-től bevezetett EPR-díjat hogyan kell könyvelni? A beszerzési ár része, mint a környezetvédelmi díj, vagy egyéb ráfordítás, vagy igénybe vett szolgáltatás?
3. cikk / 33 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
4. cikk / 33 Neonfénycső helyett LED-csövek
Kérdés: Vállalatunknál a neonfénycsöveket LED-csövekre cseréljük le az energiacsökkentés érdekében. A beszerzett LED-csövek többmilliós értéket képviselnek. Elszámolható ez költségként, vagy pedig aktiválni kell a tárgyi eszközök között? Ha aktiválni kell, akkor milyen leírási kulcs alá tartozik?
5. cikk / 33 Gépek beszerzése, bővítése, majd értékesítése
Kérdés: Targoncák, rakodógépek kereskedelmével és szervizelésével foglalkozó társaság vagyunk. Az új gépeket külföldről vásároljuk, a beszállítást külső fuvarozó cég végzi. A gépeknél – értékesítés előtt – minden esetben el kell végezni az ún. nullrevíziót, amely során ellenőrzik a gépeken a megfelelő folyadékokat, a csavarok meghúzási nyomatékát, a világítóberendezéseket, az üzemi féket, az önindító és az akkumulátor helyes működését. A megrendelő-vevő igénye szerint egyéb munkákat is elvégeznek. A továbbértékesítési céllal beszerzett gépeket a társaság áruként tartja nyilván a telephelyre történő beérkezéstől a vevő felé történő értékesítésig. Ezen időtartam alatt végzik el a már említett munkálatokat, amelynek során a felhasznált anyagok, alkatrészek értéke és a munkavállalók által a szerelésre ráfordított órák munkalapon rögzítésre kerülnek. Az Szt. 51. §-ának (1) bekezdése szerint a munkalapok alapján számolt összeg tekinthető-e az eszköz (az adott gép) bekerülési értékének? Ha igen, akkor hogyan történik ennek a könyvelése, átvezetése az áruk közé, hogyan számolandó el az eladott áruk beszerzési értékeként? Jelenleg az értéknövelő összeg a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerül átvezetésre a készletértékben. A statisztikai hivatal vizsgálta a beruházások tárgyévi növekményét és a saját előállítású eszközök aktivált értékét, értékbeni eltérésre hívta fel a figyelmet, hiányolta a gépek értékét növelő összegnek a beruházási statisztikában történő szerepeltetését.
6. cikk / 33 200 ezer Ft alatti eszközök nyilvántartása
Kérdés: 2021. 01. 01-től a beruházási és felújítási nyilvántartás során a 200 ezer Ft egyedi értékű tárgyi eszközök mentesülnek a nyilvántartási kötelezettség alól (1995. évi CXVII. törvény 5. sz. melléklet). Mi a helyzet a vagyoni értékű jogoknál? A társasági adó alá tartozó vállalkozásokra is van hasonló rendelkezés? Én sajnos nem találtam. Ha van, szíveskedjenek közölni a pontos paragrafust!
7. cikk / 33 Szálloda kialakítása társasház megszüntetésével
Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?
8. cikk / 33 Hitel kamatának elszámolása
Kérdés: Az "A" és "B" társaság "C" társaság üzletrészének megvásárlását 2016-ban banki hitelből finanszírozta. Az "A" és "B" társaság könyveiben a megvásárolt üzletrészt a befektetett pénzügyi eszközök között szerepeltették, a hitelhez kapcsolódó kamatot pénzügyi ráfordításként könyvelték. 2019-ben az "A", "B" és "C" társaság beolvadt a "D" társaságba. Így jogutódként a bankkal szembeni kötelezettség a "D" társaságra szállt át. "C" társaság tulajdonában egy olyan ingatlanrész állt, amely másik részének a tulajdonosa "D" társaság volt. Az összeolvadás révén a "C" társaság tulajdonában álló ingatlan átkerült "D" társaság tulajdonába (a két épületrész egy hrsz.-en összevonásra került). "D" társaság tevékenysége 2016-os alapítása óta, így jelenleg is, a közeljövőben is kizárólag az épület átalakítását-felújítását célzó beruházási tevékenység. Ebben az esetben az eredetileg üzletrészvásárlást finanszírozó hitel kamata "D" társaságnál tekinthető-e az ingatlanberuházáshoz kapcsolódó ráfordításnak, így növeli-e a beruházás bekerülési értékét?
9. cikk / 33 Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás
Kérdés: Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.
10. cikk / 33 Kisvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye
Kérdés: Egy kisvállalat tesztautót vásárolna (tehergépjármű), és társaságiadó-kedvezményt szeretne igénybe venni. Új eszköznek számít a tesztautó? Korábban használatba még nem vettnek minősül-e, hiszen a vállalkozó lenne az első tulajdonosa? Érvényesíthető kisvállalati adókedvezmény tesztautó vásárlásakor?
