7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Vegyes tulajdonú ingatlanok kezelése
Kérdés: A kft. tulajdonában van: belterület 6520/2. hrsz.-ú beépített területű ingatlan, egy magánszemély (a kft. ügyvezetője) tulajdonában van a 6524/2. hrsz.-ú ingatlan (telek), amelyet a kft.-nek használatra átadott. Folyamatban lévő beruházás miatt szükségessé vált a telekösszevonás, amelynek következtében egy helyrajzi számon, a 6524/2. szerepel a nyilvántartásban. Az ügyvéd tájékoztatása szerint telekösszevonáskor mindkét fél, tulajdoni hányaduk arányában, jogosult az ingatlan felett rendelkezni. Valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély is azokon az ingatlanokon, épületeken, ami a kft. könyveiben szerepel? Ha valóban tulajdonjogot szerez a magánszemély az ingatlanokon, akkor hogyan mutatom ki a kft. könyveiben? A magánszemélynek nem keletkezik valamilyen fizetési kötelezettsége?
2. cikk / 7 Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése
Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
3. cikk / 7 Társasházi közös tulajdon
Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épületelemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
4. cikk / 7 Vagyonadó – nagy értékű vagyontárgyak adózása
Kérdés: Kell-e 2010. január 1-jétől ingatlanok utáni vagyonadót fizetnie a következő magánszemélyeknek? 1. "Z" magánszemély 35 millió forint forgalmi értékű ingatlanban 50%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik (az ingatlanon egy családtagjának holtig tartó haszonélvezeti joga van), és tényleges lakóhelyéül nem szolgál az ingatlan? 2. "X" magánszemély (75 éves nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan holtig tartó haszonélvezője (itt van az állandó lakcíme), de életvitelszerűen valójában – a 100%-os tulajdonában lévő – 10 millió forint forgalmi értékű üdülője szolgál lakóhelyéül? 3. "Y" magánszemély (65 éves, aktív dolgozó nyugdíjas) egy 15 millió forint forgalmi értékű ingatlan 100%-os tulajdonosa (melyben életvitelszerűen nem lakik, annak ellenére, hogy az az állandó lakcíme), valójában egy 25 millió forint forgalmi értékű – 100%-os tulajdonában lévő – üdülőből (2009-ben) családi házzá átminősített ingatlanban lakik? 4. "W" magánszemély egy kft. 100%-os egyszemélyes tulajdonosa. A kft. 90%-os tulajdonában van egy 30 millió forint forgalmi értékű és 50%-os tulajdonában van egy másik 50 millió forint forgalmi értékű ingatlan?
5. cikk / 7 Társasháznál a bérleti díj felhasználása költségek fedezetére
Kérdés: A 3927. kérdésre adott válasz foglalkozott a társasházakkal kapcsolatos elszámolásokkal. A válasz azonban nem tért ki arra az esetre, amikor a saját bérleti díj bevételeit fordítják közös költségre vagy beruházási jellegű felújítási munkálatokra. Ez esetekben a társasház-tulajdonos társaságoknál hogyan kell elszámolni a számlázott éves közös költséget, illetve a felújítási munkák értékét, hiszen nem történt sem a közös költségekre, sem a felújítási alapra befizetés? Mit kell pénzügyi rendezés hiányában könyvelni? Milyen adó-, esetleg illetékvonzata lehet ezeknek az ügyleteknek a társasháznál, illetve a tulajdonos társaságoknál?
6. cikk / 7 Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása
Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
7. cikk / 7 Társasházi közös költségek bizonylatolása
Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
