Ingatlanok piaci értéken történő értékelése

Kérdés:

Társaságunk 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. Három saját ingatlannal rendelkezik, ezeken kívül az önkormányzattól ingyenesen használatba kapott ingatlanokat üzemeltet, amelyeken jelentős beruházásokat végzett el a társaság, amelyeket aktiválta idegen ingatlanon végzett beruházásként, és a 12. számlacsoportban tartja nyilván. A három db saját tulajdonban lévő ingatlan könyv szerinti értéke és piaci értéke jelentősen eltér, ezért a társaság élni kíván az értékhelyesbítéssel. A számviteli politikánk szerint: "Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlanokon értékhelyesbítést leghamarabb 5 év elteltével számol el. A piaci érték és a könyv szerinti érték közötti különbözetet az eszközök között "Értékhelyesbítés"-ként, a saját tőkén belül "Értékelési tartalék"-ként mutatjuk ki. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközként tartjuk nyilván. Az értékhelyesbítés megállapításának módja az ingatlanokra vonatkozóan az alábbi: 5 évenként értékbecsléssel támasztjuk alá, a közbenső években a KSH által közzétett építőiparra vonatkozó indexszel korrigálgatjuk a piaci értéket. Amennyiben a műszaki szakértő nem vette figyelembe, úgy a piaci értéket csökkentő tényezőként vesszük figyelembe a tulajdoni lapon kimutatott jelzálog összegét. Az ingatlan nettó értéke és a piaci értéke közötti különbözetet mutatjuk ki értékhelyesbítésként. Társaságunk csak a saját ingatlanjait szeretné értékhelyesbítéssel kimutatni, az ingyenes használatba kapott ingatlanokon végzett beruházásokat nem. Megfelelő-e ehhez a számviteli politika ide vonatkozó része, igényel-e módosítást, illetve megteheti-e társaságunk, hogy a 12. számlacsoporton belül csak a 3 saját ingatlant értékeli, és az idegen ingatlanon végzett beruházásokat nem?

Részlet a válaszából: […] ...részben felel meg. Nem azt kell rögzíteni, hogy mikortól kell a piaci értéken történő értékelést alkalmazni, hanem azt például, ha az egyes ingatlanok piaci értéke "X" százalékkal meghaladja az egyes ingatlanok könyv szerinti (bruttó érték mínusz elszámolt terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Kriptovalutákkal, "stabilcoinok"-kal kapcsolatos tájékoztatás

Kérdés: A "stabilcoinok" számviteli kezelésével és adózásával kapcsolatban kérném tájékoztatásukat. A stabilcoin a kriptovaluták egy típusa, mely valamelyik fiatvalutához (pl. euróhoz) kapcsolódik. Egy kft. egy ilyen stabilcoint, konkrétan tether eurót vásárolna, és ezzel egyenlítené ki egyes szállítói számláit, illetve fogadná el vevőitől termékei ellenértékeként. Az ilyen stabilcoinokat hogyan kell nyilvántartani a könyvekben, hogyan kell elszámolni az egyes ügyleteken keletkező nyereséget-veszteséget, év végén szükséges-e átértékelni, és milyen adófizetési kötelezettséget von maga után?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egy kormány (jogszabály), hanem a piac és a hálózat biztosítja. A kriptovalutának attól van értéke, hogy a piaci szereplők közül egyesek elfogadják fizetőeszközként.A kérdés szerinti esetben a kft. sem pénzeszközként tudná megvásárolni a stabilcoint, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] ...továbbá fizetésképtelenség esetében, valamint ha a vagyon a társaság tartozásait nem fedezi.A törzstőke-leszállítás összege az egyes tagok törzsbetéteit törzsbetéteik arányában csökkenti.A törzstőke leszállításáról hozott határozatot kétszer közzé kell tenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Rendeltetésváltozás beruházásnál

Kérdés: Társaságunk vett egy szállodát. A vezetés úgy döntött, hogy nem üzemelteti szállodaként, abban lakásokat alakít ki. Részleges bontások történtek. A lakásokat eladjuk, de az épület földszintjén kialakítandó üzlethelyiséget a kft. tulajdonosa akarja hasznosítani. Hogyan kell a költségeket elszámolni és megosztani? A társaság a szállodát 2003-ban piaci értékére felértékelte. Mi legyen az értékhelyesbítéssel és az értékelési tartalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...üzembe helyezési dokumentumot kell készíteni, és abban – az általános követelményeken túlmenően – meg kell határozni az egyes lakások, illetve az üzlethelyiség bekerülési értékét (az együttes bekerülési érték nem lehet több, mint a könyvekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 40. §-ának (2) bekezdését pontosítani kellett.A Gt. 76., illetve 79. §-ának módosítása lehetőséget ad arra, hogy az egyesülő, illetve szétváló részvénytársaságok részvényesei számára az alaptőkén felüli vagyon terhére külön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.