Devizás követelés beszámítása forinttartozásba

Kérdés: A kft. forintban vezeti a könyveit. A 2022-es üzleti évben a tulajdonosok (gazdasági társaságok) tőkekivonással történő jegyzett tőke leszállításáról döntöttek. A jegyzett tőke leszállítását a cégbíróság bejegyezte. A tulajdonos részére előírt tőkeleszállításból származó visszafizetendő rövid lejáratú kötelezettség összege 30 millió forint. A tulajdonos a tőkeleszállítást követően úgy döntött, hogy a társaság egyik üzletrészét megvásárolja a leányvállalatától. Az üzletrész adásvételi szerződése alapján a kft.-nek követelése keletkezett a tulajdonosok felé 62.000 euró összegben. A kft. a banki utalási költségek megtakarítása miatt megállapodást kötött az adásvételi szerződésből származó 62 ezer euró kompenzálására a 30 millió forint jegyzett-tőke-leszállításból származó forintos kötelezettségében. A kft.-nél a 62.000 eurós követelés a szerződés napján érvényes MNB-árfolyam alkalmazásával került könyvelésre, amelynek fizetési határideje lejárt. Milyen forintértéken kell (milyen árfolyam alkalmazásával) kompenzálni a 62.000 euró követelést a rövid lejáratú, forintban fennálló kötelezettséggel szemben? Három válasz lehet: 1. Véleményünk szerint alkalmazható a beszámításra vonatkozó dokumentum aláírásának dátumán érvényes MNB-árfolyam az átszámításhoz. 2. Esetleg az a megoldás is elfogadható, amely szerint a követelés könyvelt forintösszegét össze lehet vezetni a forintkötelezettség összegével, nem szükséges az aktuális árfolyam alkalmazása, mivel a devizás követelés kivezetését a könyv szerinti értéken kell elvégezni. 3. Egyes kollégák véleménye szerint hasonlóan kell eljárnunk, mint a forintos kötelezettség euróban történő átutalásánál, vagyis hogy a saját bank eladási árfolyamán kell átszámítani a forintkötelezettséget euróra, amelyből annyi eurót kell kompenzálni, amennyi az eurókövetelés összege, a kompenzálást követően fennmaradó forintösszeget utalással kell rendezni. Kérjük, szíveskedjenek megadni, hogy szakmai véleményüket milyen számviteli törvényi előírással tudják alátámasztani!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, hogy a három válasz közül a 3. válasz tekinthető helyesnek, kár, hogy a kollégák az Szt. megfelelő előírásaira nem hivatkoztak.A választ a Ptk. vonatkozó előírásával kezdjük.A Ptk. 6:49. §-a szerint: A kötelezett (jelen esetben a kft.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Faktorálás

Kérdés: Kérem, mutassák be a faktorálás jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat a kapcsolódó számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...értékesítőjének vagy szolgáltatás nyújtójának a vevővel szemben fennálló, le nem járt, nem vitatott követelése, de a lejárt, sőt egyes esetekben a vitatott követelések megszerzése is. A faktoringba a finanszírozás jellegű követelésátruházások és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Önkormányzattal kapcsolatos számlák kompenzálása

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonban lévő víziközműveket üzemeltet. A víziközművek az önkormányzat tulajdonában vannak. Az önkormányzat köteles gondoskodni a települések ivóvízellátásáról. Ebbe a körbe tartozik az előbbi feladat ellátását szolgáló létesítmények megvalósítása, bővítése, működtetése, fenntartása, koncesszióba adása. A társaság minden évben elszámol az önkormányzattal, a felújításokat számlázza, az önkormányzat pedig kibocsátja a neki járó koncessziós díjról a számlát. A két számla rendezése kompenzációval történik. Felmerült egyes önkormányzatoknál, hogy a kompenzációval történő rendezés nem megfelelő, és ragaszkodnak a számlák átutalással történő kiegyenlítéséhez. Valóban nem helyes a számlák kompenzálása az önkormányzati könyvelés keretében?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettség teljesítésébe azönkormányzatok számára is jogszabállyal alátámasztott. Bizonyára félreértésenalapult az egyes önkormányzatok azon álláspontja, hogy csak átutalással lehetteljesíteni. (Ez egyébként mindkét fél számára hátrányos lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Kuponok elszámolása

Kérdés: Interneten értékesített, kedvezményes vásárlásra jogosító kuponok számlázási és elszámolási rendjére vonatkozik a kérdés. Az ügylet szereplői: Szolgáltató: a kupon vevője nála váltja be az internetes oldalról kinyomtatott kupont szolgáltatásra, árura. Kuponkibocsátó: a szolgáltatóval történő előzetes megállapodást követően kedvezményes vásárlásra jogosító kuponokat bocsát ki és jelenít meg internetes honlapján, amely 1-2 napig letölthető és vásárolható. Kuponforgalmazó: a kuponkibocsátó internetes oldaláról a vevő által megrendelt kuponokat eladja internetes fizetési rendszerén keresztül a kupon vevőjének, a vevő által átutalt összeg a kuponforgalmazó bankszámlájára folyik be. Kérdések a konstrukcióval kapcsolatosan. Miként és mikor kell a konstrukció egyes szereplőinek az ügyleteket számlázni, bizonylatokkal alátámasztani? Mikor, kinek merül fel áfafizetési kötelezettsége? Kinél, milyen számviteli elszámolást kell végezni? A számlázott jutalék áfás ügyletnek minősül-e? Kuponok értékesítése a forgalmazónál áru értékesítése vagy szolgáltatás nyújtása?
Részlet a válaszából: […] A kérdező cég a feltett kérdéseket hosszasan értelmezi. Azértelmezések variációi között jellemzően a helyes válaszok is megtalálhatók.Azokra a válaszban utalunk.A kuponok nem tekinthetők árunak, ezért a kuponoknak a vevőrészére történő átadását nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük, a válaszban nemcsak a kapottelőleg elszámolását ismertetjük, hanem az adott előlegét is.A Ptk. előírásaiból következik, hogy a felek (az eladó és avevő, a szolgáltatást nyújtó és a szolgáltatást igénybe vevő) atermékértékesítéshez, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Más vállalkozás számláinak kiegyenlítése

Kérdés: "A" társaság folyamatos gazdasági kapcsolatban van "B" társasággal mint vevőjével, és "C" társasággal mint szállítójával. A három társaság kölcsönösen megállapodott, hogy a "B" társaság az "A" társaság számláit nem az "A" társaságnak fizeti, hanem a "C"-nek. A "B" társaság minden egyes átutaláskor készít egy elszámolást, amit megküld az "A" és a "C" társaságnak is, hogy az átutalt összeggel "A" társaság mely számláit fizette ki. Az "A" és "C" társaság időszakonként egyeztet és rendezi az esetleges eltérést. Helyes ez így? Ha nem, akkor milyen jogszabályi előírásokba ütközik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt kölcsönös megállapodás jogszabályellenesgyakorlatot vezetett be, mind a három társaság több jogszabály tételeselőírását sérti meg. Kezdjük a Ptk.-val, a Ptk.-nak a szerződésekre vonatkozó előírásaival!A Ptk. 365. §-ának (1) bekezdése szerint:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.