14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Reprezentáció az egyetemen
Kérdés: Egyetemünk egyházi támogatású felsőoktatási intézmény. Rendezvényeinken rendszeresen felmerül akár oktatói, akár hallgatói oldalról a catering (kávé, tea, sütemény, hidegszendvics, pólóosztás stb.). A kérdés az, hogy az egyetemünk ebben az egyházi támogatású szerepkörben hogyan kezelheti a reprezentáció kérdését (mikor az és mikor nem) és annak adóvonzatát?
2. cikk / 14 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
3. cikk / 14 Határon túli iskola tanulóinak nyári tábor
Kérdés: Egyházi fenntartású általános iskolai oktatási intézmény vagyunk. Augusztus hónapban a határon túli testvériskola tanulóinak egyhetes nyári tábort szerveztünk. A tábor programjában szerepelt mozi, vármúzeum, strandlátogatás, és az ehhez kapcsolódó személyszállítás-, étkezés- és szállásdíj, amelyek számlái az iskola pénztárából kerültek kifizetésre. A fenti számlák után milyen adófizetési kötelezettség terheli az intézményt? Reprezentációnak minősül, kettős könyvelésben hová kell könyvelni a fenti kiadásokat?
Személyi jövedelemadó
Személyi jövedelemadó
4. cikk / 14 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
5. cikk / 14 Minden számlát könyvelni kell?
Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd eldönti, hogy a számlákon szereplő értéket el lehet-e számolni költségként. Helyes ez így?
6. cikk / 14 Reklámszolgáltatás ellenében utalvány átadása
Kérdés: Szerződő felek: Kiadó és Partner. A Partner egy nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházat üzemeltető gazdasági társaság. A szerződés a felek együttműködéséről szól, melynek keretében vállalják, hogy népszerűsítsék egymást, illetve egymás szolgáltatásait. A szerződésben vállalják, hogy egymás részére kölcsönösen szolgáltatást nyújtanak azonos értékben. A Kiadó által nyújtott szolgáltatás: megyei napi lapban reklámszolgáltatás nyújtása. A Partner társaság saját kereskedelmi egységében beváltható vásárlási utalványt biztosít a Kiadó részére, a Kiadó által nyújtott reklámszolgáltatással azonos értékben. A Kiadó ezeket az utalványokat meglévő előfizetőinek, illetve új előfizetőinek meghirdetett nyereményjáték győzteseinek adja át. A szerződésben a felek egymás felé történt értékesítés értékét áfával növelt összegben határozták meg, és az elszámolást a csereszerződés szabályai szerint rögzítették.
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?
Az Áfa-tv. 259. § 15. pontja szerint az utalványok pénzhelyettesítő eszköznek minősülnek. A pénzhelyettesítő eszközök értéke nem ellenérték, így azt nem terheli áfa. Az áfát az utalványok beváltásakor kell megfizetni, az áfa szempontjából a teljesítés ekkor áll be. Mivel a vásárlási utalvány vételét, kibocsátását áfafizetési kötelezettség nem terheli, az utalványért kapott ellenértéket nem kell számlázni, de hitelt érdemlő módon dokumentálni kell. Számviteli bizonylattal, amelynek a szabályait az Szt.-ben találjuk.
1. Fentiek tükrében a Partner által kibocsátott, saját kereskedelmi egységeiben beváltható vásárlási utalvány értékesítése a szerződésben megjelenhet-e mint termék/szolgáltatás értékesítése, számlázható-e a Kiadó felé áfával növelt összegben?
2. Az első kérdésre "igen" válasz esetén, az utalványértékesítést a Partner vállalkozás értékesítés nettó árbevételeként és a fizetendő áfa összegét növelő tételként elszámolhatja el a könyveiben? Ha igen, akkor az utalvány beváltását nyomon kell-e követnie, hiszen a beváltáskor (levásárláskor) pénztárgépben rögzítésre kerül a bevétel, és ezáltal a bevétel és a fizetendő áfa elszámolására kétszer kerülne sor?
3. Az első kérdésre "nem" válasz esetén, a Kiadó által a Partner társaság részére nyújtott reklámszolgáltatás ellentételezésére átadott vásárlási utalvány tekinthető-e a szolgáltatás kifizetéséül szolgáló tranzakciónak? Ebben az esetben helyes-e az a jogértelmezés, hogy ha a Partner társaság a Kiadó által nyújtott szolgáltatás áfával növelt ellenértékét utalvánnyal fizeti ki, az utalvány fizetőeszköz-funkciót tölt be? A Partner társaságnál az árbevétel és a fizetendő áfa elszámolására az utalvány átadásakor nem kerül sor. A Partner társaság árbevételt és fizetendő áfaösszeget az utalványok beváltásakor számol el. Az utalványokról a kibocsátó sorszám szerint szigorú számadású nyilvántartás vezetésére kötelezett?
7. cikk / 14 Konferencián részt vevő orvosok támogatása
Kérdés: Orvosi segédeszközöket kórházak részére értékesítő kft. a termékeikkel kapcsolatos témájú konferencián, kongresszuson részt vevő orvosoknak a 2006. évi XCVIII. törvény 14. §-a alapján természetbeni támogatást ad, vagyis megtéríti a rendezvényen való részvétel díját, utazási és szállásköltségét. Az orvosok a rendezvényt követően a kft. dolgozói részére előadják az előadáson hallottakat, majd tanácsot, véleményt mondanak a termék használatára vonatkozóan, tehát az orvosok szakmai rendezvénylátogatása a cég tevékenységét közvetlenül érinti. Milyen módon lehet hitelesen alátámasztani az orvosok támogatásának a kft. tevékenységével való összefüggését? A rendezvényszervezőtől a kft. a saját nevére szóló számlát kap. Hogyan kell kezelni a támogatást a társasági adó, az szja és járulékok szempontjából?
8. cikk / 14 Reprezentáció alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány milyen mértékben számolhat el reprezentációt adómentesen az alapítványnál végzett társadalmi munka után? Van-e bármilyen adófizetési kötelezettsége?
9. cikk / 14 Hitel törlesztőrészletének fizetése
Kérdés: A 2012. 07. 05-én megjelent 5502. számú kérdéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Társaságunk béren kívüli juttatásként, a meglévő cafeterián belül szeretné támogatni munkavállalóját havonta, a hitel törlesztőrészletének részbeni megfizetésével, munkavállalónk viszont adóstársként szerepel a hitelszerződésben. Ez esetben is kaphat ilyen támogatást, vagy csak az adós lenne rá jogosult?
10. cikk / 14 Reprezentáció a költségvetési szervnél
Kérdés: Iskolánk pályázatai és szakmai programjai során külföldi pedagógusokat és tanulókat, valamint az iskolánk programjaiban részt vevő pedagógusokat, alkalmazottakat és tanulókat látnak vendégül, amelyben étel- és italfogyasztás is szerepel a programok zárásaként (pogácsa, üdítő, kávé, esetleges hidegtál, szendvics). A szakmai programok részeként a pályázati programok mellett különböző nevezésekhez kapcsolódó versenyek valósulnak meg. Mivel a 2012-es évtől megszűnt a költségvetési szervek reprezentációjára vonatkozó részleges adómentesség, szeretném megtudni, hogy a szakmai programokon a programban részt vevők által elfogyasztott étel-ital után keletkezik-e fizetési kötelezettsége az intézménynek, és ha igen, ki után és milyen mértékben?