Közhasznú alapítvány, egészségügyi dolgozók munkájának segítésére

Kérdés:

Egy állami fenntartású kórház egy adott osztályán dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók munkájának, munkakörülményeinek segítése, fejlesztése érdekében közhasznú alapítvány létrehozására és működtetésére került sor. Fő tevékenység megjelölése "9499. M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység", alapcél szerinti tevékenysége a kórházi keretek között biztosított egészségügyi ellátótevékenység fejlesztése, továbbá a műszerpark és eszközkészlet bővítése, korszerűsítése. Az alapítvány rendszeresen finanszírozza az adott osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szakmai továbbképzésének díjait, esetenként kiegészítő munkaruházatot, munkafelszerelést szerez be a részükre. Az alapítvány részéről a továbbképzések díjának finanszírozása az alábbiak szerint történik:
– főszabály szerint az alapítvány által közvetlenül, az alapítvány nevére kiállított számla és annak kiegyenlítése alapján;
– egyes esetekben az alapítvány által közvetetten, a dolgozók részére történő utófinanszírozás keretében, a továbbképzésen történt részvételről a dolgozók által bemutatott, a dolgozók nevére kiállított számlák és a dolgozók által történt kiegyenlítésről szóló kifizetési bizonylatok alapján.
Az alapítvány esetenként egy-egy orvosi műszert is vásárol a kórházi osztály műszerparkjának korszerű bővítése, kiegészítése érdekében. A kórházi osztályon dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók az alapítványnak nem tagjai, azzal nem állnak jogi kapcsolatban.
1. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díját elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia – tekintettel a közvetlen finanszírozás és a közvetett, utófinanszírozás esetére is?
2. Az alapítvány a kórházi osztály dolgozói részére vásárolt kiegészítő munkaruházat, munkafelszerelés értékét elszámolhatja-e költségként, mint az alapcél szerinti tevékenysége érdekében felmerült tételeket, vagy más kategóriában szükséges azokat kimutatnia?
3. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által közvetlenül vagy közvetetten, utólagosan finanszírozott továbbképzési díjuk értéke után?
4. A kórházi osztály dolgozóinak van-e valamilyen adózási kötelezettsége az alapítvány által a részükre beszerzett munkaruházat, munkafelszerelés értéke után?

Részlet a válaszából: […] 1. Az alapítványnak a kórházi osztály dolgozói részére finanszírozott továbbképzések díjának elszámolásával kapcsolatban először is azt kell vizsgálnia, hogy a továbbképzések beletartozhatnak-e a kérdésben idézett, "a kórházi keretek között biztosított egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.

Áfa a digitális korban IV.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai

Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
Részlet a válaszából: […] ...aki (amely) nem adott meg a részére adószámot. Az alanyi adómentességet választó adóalanyok regisztrációs kötelezettsége eltérő az egyes tagállamokban: van, ahol kapnak adószámot, máshol azonban nem. Emiatt a szabályozás kimondaná, hogy ha az alanyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Korosztályok díjazottjai – pénzjutalom adózása

Kérdés:

Magyarországon rendezett nemzetközi (művészeti) versenyen korosztályok szerint az első 3 helyezett pénzjutalomban részesül. Ezzel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel:
1. A munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel kell számolnia EGT-tagállam, illetve harmadik országbeli versenyzők esetében?
2. Kell-e vizsgálni a kettős adóztatásról szóló egyezményeket? Hogyan kell eljárni azon versenyző esetében, akinek országával kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény van?
3. Milyen igazolásokat kell kérni a versenyzőtől a szabályos kifizetés érdekében?
4. A versenyzők 14–24 év közöttiek, rájuk is vonatkozik a 25 év alattiak szja-kedvezménye?
5. Néhányan tárgyjutalomban (serleg, könyv, virág) is részesülnek majd. Ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége merül fel a kifizetőnek és milyen a díjazottnak?

Részlet a válaszából: […] ...alkalmazható a csekély értékű ajándék juttatására vonatkozó szabály, az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés a) pontja, amely szerint egyes meghatározott juttatásként adóköteles az évi egy alkalommal – az erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Áfa a digitális korban III.
Szálláshely-szolgáltatás és személyszállítás új áfaszabályai

Kérdés: Magánszálláshely-szolgáltatóként érdeklődöm, hogy milyen változások várhatók a szálláshely-szolgáltatás áfaszabályozásában, figyelemmel az Európai Bizottság e téren tett ajánlásaira?
Részlet a válaszából: […] ...aki (amely) nem adott meg a részére adószámot. Az alanyi adómentességet választó adóalanyok regisztrációs kötelezettsége eltérő az egyes tagállamokban: van, ahol kapnak adószámot, máshol azonban nem. Emiatt a szabályozás kimondaná, hogy ha az alanyi adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Információs brosúra akvaparki belépőjegyekkel

Kérdés: Többcélú köznevelési intézmény vásárolt egy kft.-től 20 db úgynevezett "információs brosúrát", a számlán a termék megnevezésénél ez szerepel, a brosúra akvaparki belépőjegyeket tartalmaz. Hová kell könyvelni a számlát? 529. vagy 55. számlaosztály? Keletkezik-e, és ha igen, milyen adófizetési kötelezettsége lesz az intézménynek?
Részlet a válaszából: […] ...A magánszemélyeknek adott "információs brosúrák" értéke, mint üzleti ajándék, az Szja-tv. 70. § (4) bekezdése alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül, és a juttatás értékének 1,18-szorosa után kell 15% személyi jövedelemadót és 13%...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Saját gépkocsi használatának költségtérítése

Kérdés: Társaságunk munkavállalója Szegeden lakik, a társaság székhelye Budapesten van. A dolgozó a munkába járáshoz, illetve a céges ügyek intézéséhez a saját gépkocsiját szeretné használni. A munkaszerződés az alábbit tartalmazza: A Munkáltató a Munkavállalót távmunkavégzés kereteiben foglalkoztatja, melynek megfelelően a munkavállaló a munkát a munkaidő egy részében vagy egészében a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen végzi. Felek megállapodnak, hogy a munkavállaló hetente 3-4 munkanapot munkaterületen, 1-2 munkanapot a budapesti irodában, vagy otthon dolgozik. A kérdés az, hogy milyen költségtérítést kaphat a munkavállaló az alábbi esetekben? NAV fogyasztási norma × NAV üzemanyag-átlagár + 15 Ft/km amortizáció, vagy ez csak munkába járás, és csak 9-15 Ft-ot lehet km-ként adni adómentesen?
- A munkavállaló bemegy az irodába Szeged-Budapest-Szeged útvonalon, nem megy közben munkaterületre/ügyfelekhez;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre, majd utána bemegy a budapesti irodába pl. Szeged-Kiskunfélegyháza-Budapest-Szeged;
- a munkavállaló kimegy munkaterületre: 1. Szegeden belül vagy 2. Szegeden kívül pl. Kecskemétre.
Részlet a válaszából: […] ...– ha ilyen nincs, vagy több is van – a munkáltató székhelye között közlekedik, míg ha szokásosan az otthonából megy a munkáltató egyes telephelyeire, illetve a telephelyekről megy haza, utazása hivatali, üzleti utazásnak minősül, vagyis nem a munkába járásra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Adómentes juttatás szűrővizsgálatra

Kérdés: Adhat a munkáltató a munkavállalónak adómentes juttatást szűrővizsgálatra? Milyen esetekben adható? Pl. hosszú várakozási idő van a társadalombiztosításnál, és a munkavállaló magánrendelői szolgáltatást vesz igénybe. Elszámolható adómentes juttatásként mind munkavállalói, mind munkáltatói részről?
Részlet a válaszából: […] ...megítélése attól függően változik, hogy a munkáltató – a személyes adatkezelési szabályokat is figyelembe véve – képes-e az egyes munkavállalókhoz rendelni az igénybe vett szűrővizsgálat díját.Ha beazonosítható, hogy mely munkavállaló mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Külföldi kiküldetés előlegével való elszámolás

Kérdés: Külföldi kiküldetéskor a munkavállaló előleget kap a felmerülő költségek fedezetére. Kiküldetés után ezzel elszámol (30 napon belül), a fennmaradó összeg lesz a napidíja összesen a cég belső szabályzata szerint. A külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségtérítés a 285/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint naponta elszámolható összeg, mely a bevétel 30%-a, de legfeljebb napi 15 eurónak megfelelő forint lesz az adómentes napidíj. Az adómentes összegen felüli rész úgy adózik, mint a munkabér, tehát a jelenlegi szabályok szerint 15% szja és 18,5% társadalombiztosítási járulék kerül levonásra. Jól értem-e a következőket? A cég belső szabályzata szerint meghatározott külföldi kiküldetés összege – adómentes és adóköteles rész – képezi a munkavállaló ebből szerzett jövedelmét, a levont adókat a munkáltatónak megtéríti? Kérem szakmai segítségüket a fent leírtak helyes értelmezéséhez, elszámolásához!
Részlet a válaszából: […] ...mértéket [Szja-tv. 7. § (1) bek. r) pont].Amennyiben a cég a kiküldetés során keletkezett étkezési számlákat is megtéríti, egyes meghatározott juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz (kiküldetéshez) kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 27.

Adófizetési kötelezettség főfoglalkozású átalányadózónál

Kérdés: Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók adó- és járulékfizetési kötelezettségének helyes értelmezésében kérem segítségüket! Ha a főfoglalkozásúnak minősülő átalányadózó egyéni vállalkozó éves bevétele nem haladja meg a 2 M Ft-ot, ám ezt a bevételt már áprilisban eléri, akkor a fennmaradó hónapokra a minimálbér lesz a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alapja, vagy mivel a bevétele nem haladta meg az adómentes értékhatárt, a további hónapokra nem keletkezik járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) szerinti átalányadózást választó egyéni vállalkozó a vállalkozói bevételből, egyes tevékenységek szerint különböző mértékben, meghatározott költséghányad levonásával állapítja meg a vállalkozói jövedelmet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 13.

Közhasznú szervezet iparűzésiadó-mentessége

Kérdés: Cégünk közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Vállalkozási eredményünk a 2021. évre negatív lett. A helyiadó-törvény szerint: (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól – a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a magánnyugdíjpénztár és – kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában – a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. Ebben az esetben a 2021. évre elő kell írnunk a vállalkozási tevékenységünk után az iparűzési adót, majd az önkormányzat felé 0 Ft adót kell bevallanunk?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 3. § (2) bekezdése szerint a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaságot valóban adómentesség illeti meg a helyi iparűzési adóban. Ugyanakkor e mentesség feltétele – a Htv. 3. §-a (3) bekezdése szerint – az, hogy a szervezetnek az adóévet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.
1
2
3
10